Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltatok már hasonló életszituációban? Ha igen hogyan oldottátok meg?
Szakítás után éreztétek már úgy, hogy vége a világnak, és nincs kedvetek soha többé ismerkedni? Tudom ez az idő múlásával javulni fog. Remélem... De egyszerűen nem volt kedvetek felálni, inkább nyalogattjátok a sebeiteket.
Volt már aki próbált vidítani, de semmi kedvetek beszélgetni. A bepróbálkozóktól meg már egyenesen a falra másztok. Mér nem érti meg ilyenkor senki, hogy nincs kedvem tovább lépni, hanem legszívesebben elsüllyednék.
Többen is rámírtak, hogy mi van velem... Hogy viselem... Tudom, hogy mindenki segíteni akar, de mért ha egyszer nem kértem semmit? Picit ha mindenki békén hagyna az lenne a legjobb. Szerintem. Vagy nem tudom...
Ha jobb lenne,akkor nem keresnéd egy nyilvános fórumon idegenek támogatását.Szerintem
Írd meg mit segíthetünk,hogy jobb legyen?
válasza:De attól még ki kell mennem a szobából, házból, közösségbe...
Karkötőt inkább nem, pasiból vagyok...
válasza:Bocsánat, csak mondtam egyet. :D
A közösség meg egy másik dolog. Nyilván nem fogsz tudni teljesen elszigetelődni. Viszont ha már beszélgetni kell, vess fel te egy témát, valamit, ami sehogy sem kapcsolódik kapcsolatokhoz, szerelemhez és hozzád. Vagy, ha tudsz, inkább csinálj valami olyat, hogy ne akarjanak megzavarni benne. Ilyenkor meg már megint jön az olvasás, vigyél könyvet magaddal a suliba, és olvasd azt szünetekben, vagy ha szeretsz, rajzolj, írj, vagy amit szeretsz, esetleg ha már dolgozol is valamit, foglald el ott is magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!