Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezt vegyem egyértelmű visszautasításnak, többé ne is keressem a társaságát? Esetleg maradjon meg a remény, hogy csak nem látta, nem ismert fel stb.?
Van egy lány a környezetemben, akit még tavaly tanév elején ismertem meg egy elég neves és nehéz tanulmányi versenyen. Mindketten helyezést értünk el és mindketten egyetemi előadásokon vettünk utána részt. Nehéz mezőny volt, az utolsó feladatoknál alakult végül ki ez az eredmény. Már az első beszélgetés és pillantások után beleszerettem, bár először még nem akartam beismerni. Nagyon örültem, hogy találkoztam vele és megismerhettem, mert bár egy gimnáziumba járunk, de egy elég hatalmas és neves gimi a miénk, van egy rakat nagyon népes osztály és maga az épület is hatalmas. Előtte még soha nem láttam. A lányon látszott, hogy nem olyan, mint egy csomó mai fiatal lány. Nem egy kislány lélekben, nem egy plázacica, illetve nem is a másik véglet, aki meg nagyon magába van fordulva. Ő egy igazi, fiatal NŐ. Belsőre és külsőre is csodálatos... Nem a telefonján lóg a közösségi média felületein naphosszat. Nagyon okos, művelt, intelligens és intellektuális beállítottságú lány. Orvos, ügyvéd vagy mindkettő szeretne lenni. Nagyon szeret olvasni, szereti az irodalmilag tényleg magasabb szintet képviselő műveket (magyarán nem leányregényeket, meg ponyvairodalmat olvas). Szeret olvasni szórakozás, kikapcsolódás, tanulás/ismeretszerzés, pihenés és megannyi más céllal is. Érdeklődik a tudományok, a nyelvek és a művészetek iránt, szeret ezekkel is foglalkozni, illetve nagyon jó tanuló és még gitározik is. Ezek alapján a hobbijai és a tulajdonságai megegyeznek ezen a téren az enyémekkel. De nem csak ez van a helyén, hanem egy nagyon kedves és aranyos lány. Látszik rajta, hogy nem ártana senkinek, segíteni akar mindenkinek. Érezte rajtam, hogy ez mennyire sokat jelent nekem, ezért többször rám mosolygott. Nagyon aranyos volt, többször meghallgatott, sokszor beszélgettünk egymással kötetlenül stb. Külsőre pedig szintén egy tündérlány... Ritmikus gimnasztikázik, atletizál, plusz még küzdő sportol is. Ezekben szintén sikeres és nyeri is sorra a diákolimpiákat, bajnokságokat stb. Gyönyörű, kecses teste van... Hosszú, szőkésbarna haja van, világosbarna szemei vannak és nagyon lágy, mély a tekintete. Legszívesebben örökké szemezgetnék vele... Mindig nőiesen, szépen, igényesen öltözködik és nagyon finom parfümöket használ. Nem tesz vakolatot az arcára, csak nagyon keveset sminkel, ami még jobban kiemeli a gyönyörű vonásait... Nem akartam, hogy a történetünk véget érjen egy beszélgetés után, így direkt kerestem azokat a helyeket, ahol ő megfordult és mindig köszöntünk egymásnak, egymásra mosolyogtunk. Úgy érzetem, szimpatikus vagyok neki én is. Többször előfordult, hogy együtt végeztünk és együtt mentünk el. Beszélgettünk, bár érződött, hogy mindketten nagyon zavarban voltunk. Karácsony környékére jutott odáig az a kapcsolatnak vagy barátságnak még nem feltétlenül nevezhető szikra közöttünk, hogy ő jött oda hozzám direkt és mosolyogva, fesztelenebbül beszélgettünk. Egyébként kinn voltunk a városban. Amikor ő elment a barátnőivel, akkor gyorsan felém fordult és küldött néhány puszit, ami borzasztó jól esett. Remélem valóbban nekem küldte és nem volt a hátam mögött valamelyik barátja. Aztán egy magánsuliba is kerültünk (egyetem), de mégis egyre kevesebbet láttam, nem volt időnk beszélgetni egymással, csak köszöntünk. Gondoltam arra, hogy Valentin-napkor, húsvétkor, nőnapon vagy valamikor meglepem valamivel vagy megvallom neki az érzéseim, de úgy éreztem, hogy erre nem feltétlenül állnék készen, no meg eleve nem nagyon találkoztunk...
Ennyit érdemes az előtörténetről tudni.
Aztán most, nyári szünet elején bejelöltem Facebookon. Sajnos megint nem találkoztunk vagy három hétig, így nem tudtam elkérni tőle az elérhetőségét formálisan. Gondoltam nem lesz ebből gond, bejelöltem és írtam neki Messengeren is. Hát nem jelölt vissza és nem is válaszolt... Pedig bejelentkezett a fiókjába, hiszen új profilképe volt. De nem is törölte a jelölésem. Sajnos lejátszódott a fejemben az is, hogy lehet, tényleg ennyire nagyon kedves mindenkivel és ezek nem utalások voltak nekem, a puszi nem is nekem ment, meg nem vagyok semennyire sem az esete és még barátkozni sem akar velem. Esetleg akkor hirtelen valami első fellángolást érzett felém, de már mást gondol rólam, megundorodott tőlem? :-( Egyébként abban, amit írtam neki semmi szerelemmel kapcsolatos dolog nem volt. Egyszerűen azt írtam neki, hogy örülnék, ha tudnánk itt is beszélgetni esetleg gyakrabban stb. Persze sokkal szebben tálalva...
Elég szomorú vagyok... Tényleg így kellene felfognom? Vagy lehet, hogy csak a Messengert használja, ott meg nem nézte az engedélykéréseket? Ilyen van egyáltalán? Ott lehet profilképet módosítani? Vagy lehet, hogy nem ismert meg? Nem a teljes nevemen vagyok fenn közösségi oldalakon... Bár az üzenetben több tény is volt, ami alapján beazonosíthatott... Esetleg zavarban van, és emiatt nem tudja, hogy mit tudna válaszolni, hogy kezdhetne bele?
Bár attól tartok, vissza kell ereszkednem a fellegekből. Nem tudom, hogy hogy hihettem el, hogy egy ilyen minden szempontból ideális hölgynek pont ÉN kellenék... Még soha nem volt barátnőm, pedig 17 éves vagyok. Nyilván van oka neki. :-/
#1.
Ezek szerint nem te. Nem baj, majd valaki.
Röviden a sztori:
Találkoztak egy versenyen, első pillantásra belé szeretett. Kiderült, egy gimnáziumba járnak, ami népes és nagy, ezért sose találkoztak. Van egy hosszú bekezdés arról, milyen nőies a lány. Néhányszor beszélgettek, ugyanarra az egyetemre kerültek, akkor már nem volt idejük beszélni, csak köszöntek egymásnak. Nyári szünet elején bejelölte Facebook-on a srác, és írt neki egy üzenetet, és a lány nem válaszolt. Az utolsó előtti bekezdés azt hiszem egy antitézis, az utolsó egy szintézis.
Egyébként ez szerintem nem egyértelmű visszautasítás.
Legközelebb, ha találkoztok személyesen, említheted neki, hogy dobtál egy jelölést, és egy üzenetet is. Ami a szerelmi vallomást illeti, abban nem tudok tanácsot adni.
#5.
Mit értesz "Facebook ralli" alatt?
Mármint hogy érted, hogy megszerezni? Kinyomozni vagy megkérdezni? És mit mondanék, mire kell? Pénzbe kerül és sokkal macerásabb, mint a chatelés, internetes hívás stb. Vagy ha kinyomoznám és felhívnám, akkor mit mondhatnék neki? Annyira betegesen jönne ki...
Szerintem hülyeség, amit a hetes ír. Valami beteg embernek fogja tartani a kérdezőt.
Nincs esetleg közös ismerős vagy valaki, aki közelebb tudna hozni hozzá?
Papa azt hogy ezek után mi lesz azt nem tudom és nem is akarlak megbántani de jó nagy marha vagy. Ennyire jóba voltatok és nem kérted el a számát?
Közös gimi, sok találka, puszi fszom és nem kéred el a számát?
Mi a fsz?
Annyit tudok javasolni hogy szedd össze magad nehogy úgy járj mint én.
Lassan 34 vagyok és kb 2 kapcsolatom volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!