Már nem érzek iránta semmit?

Aki nem akarja elolvasni a hosszú szöveget, annak mondom, hogy akkor csak az utolsó bekezdést olvassa el.

Másfél éve vagyunk együtt a barátommal, mindketten 16 évesek vagyunk.

Egy online játékban ismertem meg, új tagot kerestek a csapatukba, én megláttam a hirdetést, jelentkeztem és fel is vettek. Kb egy hónapig játszottunk, beszélgettünk, aztán egyszercsak azt írta, hogy szeret, nekem pedig nem volt még barátom, ezért úgy gondoltam, miért is ne? Ez július elején történt (2017), augusztusban találkoztunk (mivel ő Bp mellett lakik, én pedig Romániában, kicsit nehézkes volt találkozni, de megoldottuk úgy, hogy kiválasztottunk egy várost, ami félúton van kettőnk lakhelye között)utána kb 2-3 hónaponként találkoztunk ugyanabban a városban, úgy, hogy reggel megérkeztünk, délután mentünk haza, addig a városban csavarogtunk (az utábbi hónapokban 2x is volt nálam több napra). Eleinte nem nagyon érdekelt, csak az számított, hogy legyen valakim, aztán elkezdett alakulni valami, de most megintcsak semmi.

Őt úgy jellemezném, hogy idegenekkel goromba (csak az interneten, a valóságban tisztelettudó az idősebbekkel), gyerekes (szinte mindenből poént csinál, ha valami komolyról akarok beszélni, szinte mindig kifiguráz), elég hamar sértődik meg és hamar meg tud engem is sérteni, mindig a kedvemben akar járni, (mindenről én döntsek, mert ő akkor boldog, ha én is boldog vagyok, de én nem szeretem, ha egy pasi mindent ráhagy a csajra, igenis legyen saját véleménye, ha valami nem tetszik neki mondja meg, ne tartsa magában), önbizalomhiányos (mindig mondja magára, hogy dagadt, meg, hogy ronda).

Egyre többször kapom magam azon, hogy arra gondolok, jobb lenne, ha nem lenne gyerekes, ha lenne önbizalma, ha nem hagyna mindent rám, stb.

Amikor együtt vagyunk szeretek hozzábújni, viszont amikor távol vagyunk egymástól, eszembe jutnak ezek a gondolatok. Ma elmondtam neki a bajom, ő meg akar változni értem, de én nem akarom, hogy miattam változzon meg, és már korábban is tett kísérletet a megváltozásra, de túl megjátszott volt. Az egyik pillanatban még életkedvtelen, amikor pedig mondom neki, hogy legyen kicsit vidámabb, megjátszott jókedvvel szólal meg, es ehhez hasonlók.

Segítsetek! Szerintetek maradjak vele? Mikor találkozunk mindig veszünk egymásnak ajándékot, ha pedig megyünk valahova valamit csinálni, ragaszkodik hozzá, hogy ő fizessen, hiába mondom neki, hogy nem akarom, hogy elkényeztessen. Mit tegyek?