Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lépjünk túl valakin, aki visszautasított minket?
16 éves lány vagyok, és van egy fiú, aki már 3 hónapja iszonyatosan tetszik. Minden egyes nap csakis rá tudok gondolni, semmi másra nem tudok koncentrálni csak is rá. Kicsit több mint fél éve találkoztam vele először, de nagyon keveset beszéltük. Ő egy elég visszafogott fiú, még nem volt barátnője. A közös ismerősünk kb. 1 hónapja célzott arra, hogy nekem ő tetszik, akkor meglepődött, annyit mondott hogy gondolkozik még rajta, viszont mikor egyik buli után írtam neki messengeren, hogy elmondjam mit érzek egyszerűen meg sem nèzi amit írtam. A közös ismerősünknek sem mondta el hogy miért nem válaszol.
Igazából nem a story a lényeg, bár ha valaki kíváncsi rá szivesen elmondom, mivel nagyon jól esne valakinek elmondani mindent, ha már ő nem akar engem meghallgatni.
Mielőtt nem írtam neki olyan jeleket adott amivel azt éreztette van esélyem. Ezért is fáj a visszautasítás ilyen borzasztóan. Az érte való rajongás szinte a mindennapjaim részévé vált, ezért is nehéz felfogni, hogy neki én kevés vagyok. Ma is találkoztam vele, és sírni tudtam volna akárhányszor ránéztem. Persze, ő figyelmen kívül hagyott. Szóval még ha az elejében talán adott is volna esélyt, most már biztos hogy nem. És ez elmondhatatlanul fàj, mivel az előző negyed évet folyamatos reménykedéssel töltöttem. Ilyen dolgokat még nem éreztem senki iránt, soha senkit nem láttam még ilyen tökéletesnek mint őt. Tudom, ha már ennyire nem tisztel, hogy visszaírni sem képes el kellene felejtenem, és ebben kérném segítségeteket. Hogyan tudnék minél hamarabb továbblépni? Elegem van már a folytonos sírásból és ürességérzetből. Kérlek segítsetek, normális kommentekkel. Már nem tudok mihez kezdeni, csak túllépni szeretnék. Ezt már megpróbáltam 2 hete is, bár a mai találkozás után újra előjött minden érzelem.
Szia.
Szerintem kérdezd meg tőle, hogy miért nem nézte meg az üzeneted, hátha válaszol rá.
Ha itt sem vesz figyelembe, gondolj arra, hogy mivel mindez megtörtént, nem ő az IGAZI. Engedd el, mint ahogyan én a fizika dolgozatot holnap. 😉
válasza:Szia!
Zárójelbe jegyezné meg: csodálkozok, hogy erre ennyi idő alatt semmilyen választ nem adott senki, általában szoktak. Egyébként együtt tudok érezni veled, velem ugyan ez volt a sztori, csak egy 17 éves lánnyal kapcsolatban, februárban. Azóta sem vagyok még teljesen a régi.
Nahde! Amikor szétmentem a volt barátnőmmel 2 és fél éve akkor nekem ezek a dolgok segítettek (csakis saját tapasztalat); egyszer valaki tanácsára kaptam azt, hogy ha eszembe jut valami kellemes emlék vele kapcsolatban, akkor csak gondoljak vissza valami olyan dologra, amit nem szerettem / utáltam vele / benne. Abban nagyon sokat segített nekem, hogy sokkal kevesebbszer jutott eszembe, sőt! A többi amit mondani fogok talán egy kicsit általános / sablon, de tényleg így van! Ha nem is akarsz most ismerkedni, de legyél nyitott. Én több lánnyal is megismerkedtem véletlenszerűen, teljesen lekötöttek. Nem mondom, hogy fülig szerelmes voltam, de remekül eltudtam velük beszélgetni, néha-néha az az 1-1 ölelés, komoly beszélgetés jól esett. Ha esetleg meg szembe jönne valaki aki tetszik, akkor még jobban fog működni ez a folyamat. Ha esetleg ez nem is jönne be, az idő sokat fog segíteni. Első 1-2 hónapban a falat kapartam, aztán kicsit változtattam pár dolgon. Pl. gyakorlaton összekerültem véletlenszerűen 2 olyan emberrel az osztályból, akit világ életemben baromnak néztem. Azon a nyáron összehaverkodtam velük és lassan 2 éve, hogy a legjobb barátaim. Sokkal másabbak mint az átlag, még a humorérzékük is. De rávettek, hogy sportoljak.. egyszerűen társaságban jól esett. Elkezdtem komolyabban bicózni terepen, később segítettek az erő edzésben is, megszeretették velem a motorozást is. Így meg teljesen felfordult az életem, még a zenei stílusom is sokkal nyitottabb, kifinomultabb lett (régen utáltam a rockot pl, most meg.. hát igen). Remélem érted mire akarok kilyukadni; próbálj ki új dolgokat, ismerkedj, legyél nyitott az emberekkel és az ilyesmi kirándulásokkal, közös baráti programokkal kapcsolatban. Szépen lassan pedig felejtsd el a srácot - ha ez segít akkor töröld a számát a telefonodból, szüntesd meg a kapcsolatot vele a közösségi oldalakon is, stb. Hidd el, az idő múlásával sokkal hamarabb fogsz talpra állni így, mintha depis zenéket hallgatnál a 4 fal között.
Ettől függetlenül azt mondom neked, hogy amíg friss a dolog nyugodtan "tombold ki" az érzéseidet magadból zenével, sírással, vagy amivel jól esik. Nem kell elfojtani mindjárt, később ennek lehet hátulütője. De apránként hagy fel ezekkel a dolgokkal, és ha jónak látod fogadd meg a tanácsokat. Remélem tudtam segíteni, kitartás! :)
18/F
1. válaszolónak: Sajnos élőben már nem tudok mondani neki semmit, mivel elég ritkán látogatom meg azt a települést ahol ő él, ezért ez nem nagyon megoldható. Interneten pedig már nem szeretném zaklatni, mivel valószínűleg megint csak nem válaszolna. De nagyon szépen köszönöm a válaszodat!😊
2. válaszolónak: Húú, először is nagyon szépen köszönöm ezt a hosszú választ, és a tanácsaidat mindenképp megfogadom😊 Lassan úgy érzem, hogy ez a szomorúság átmegy kicsit dühbe is, és talán ez jó, mivel segít őt gyorsabban elfelejteni.. Arra még szerintem egyáltalán nem vagyok képes, hogy megszakítsak vele minden kapcsolatot a közösségi oldalakon, sőt még arra sem, hogy abbahagyjam annak a figyelését, hogy mikor elérhető. De majd idővel remélhetőleg ez változni fog. Megpróbálok most egyre többet ismerkedni, ahogyan te is írtad.😊 Nagyon hasznosnak tűnnek a tanácsaid, és köszönöm őket!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!