Szerintetek van értelme? Mi lehetne ebből?

14 évesen összejöttem egy 21 éves fiúval. Először nem akartam, éreztem, hogy baj lesz ebből, de aztán belementem. Két hetet voltunk együtt, nem történt semmi olyan, csak kézfogás, puszi és egyszer engedtem, hogy megcsókoljon. Viszont a fiú családja nagyon ellenezte a dolgot, sok a korkülönbség és, hogy nem illünk össze. Aztán miután vége lett két hét után még 9 hónapon át küzdött értem, úgyértem írogatott, hívogatott, találkozni akart folyton és párszor találkoztunk is titokban. Tudom, hogy nem kellett volna, de nekem is hiányzott, mert nagyon szerettem. Folyton győzködött, hogy legyünk együtt titokban, sokat veszekedtünk, sokszor a fejéhez vágtam dolgokat, amiket később megbántam, de ő sosem volt velem durva. Éreztem, hogy szeret. De én nem mertem volna megint összejönni vele, még titokban sem, mert féltem, hogy baj lenne belőle. Aztán abbahagyta, összejött egy másik lánnyal, viszont láttam rajta, higy próbálja titkolni, hogy szeret még, de biztos, hogy szeretett még akkor. Ennek két éve. Most 16 leszek két és fél hónap múlva. Még mindig nem tudtam elfelejteni, a 9 hónap alatt annyi minden történt, annyiszor felvidított, megvédett, kiállt mellettem, de én nem becsültem, mert nem lehettünk együtt. Nagyon bánom, még mindig nem tudom, hogy mi lett volna a jó döntés. Viszont nagyon hiányzik és nem tudom elfelejteni a sok közös élményt, amiben együtt volt részünk. Mi két bolind voltunk, akik kiegészítették egymást.

Szóval a lényeg, hogy arra gondoltam, hogy meg kéne keresnem. Mostanra talán fejlődtem annyit, hogy máshigy lássam a dolgokat és a családja is elfogadjon. Szerintetek van értelme egyáltalán beszélni vele? Lehet, hogy már van más neki rég vagy már nem is érdeklem. De én szeretném látni és beszélni vele, nagyon rossz nélküle.

Köszi előre is, értelmes válaszokra megy a zöld pont.