Szerintetek igaz, hogy aki tetszik annak igazabol irigyek vagytok az eletere es csak a reszesei akartok lenni?

Eloszor azt akartam irni, hogy ez hulyeseg es nem igaz. De ahogy kifejtetted, ez arra vonatkozik, amikor egy "atlagos/atlag alatti", vagyis onmagat annak tarto (mert mi az hogy atlagos? Kihez kepest? Szerintem kisebbsegi komplexus eredmenye, ha valaki atlagosnak tartja magat) embernek tetszik egy "atlag feletti" (vagyis akit annak tart). Namarmost vonzonak azt tartjuk, akit kompetensnek tartunk valamilyen teren: szep, okos, nepszeru...ez termeszetes. Nyilvan szeretnenk az elete reszeive valni. Az a nem mindegy, hogy sajat magunkrol azt gondoljuk-e, hogy kompetensek vagyunk. Ha igen, akkor azt is gondoljuk, hogy a kivant embernek is jo lenne, ha az eletunk reszeve valna. Ha nem, akkor jon az, hogy, ahogy a kerdesben irtad, irigyek vagyunk az eletere: kapni akarunk, de adni nem tudunk (legalabbis ugy gondoljuk). Ez alapvetoen onbizalommal kapcsolatos problema szerintem.