Velem van a baj?

Ennyire szerencsétlen vagyok?xdEgy csúnya szakítás után(mivel csak kihasznált a fiú) majdnem egy évig szingli voltam..nem akartam senkit se magam mellé,inkább a tanulásra,barátokra fókuszáltam,elvoltam egyedül.Páran bepróbálkoztak nálam,elég népszerű is voltam/vagyokfiúk körében,mégse kértem belőlük,kedvesek voltak és aranyosak,de elutasítottam őket.Hisz hiába vagyok "szép"(én nem gondolom magam annak,masok mondják..hat mondom rossz a szemük)a személyiségem egy sátánéhoz hasonló,bunkó egoista,beszólogató,önző,l*szarom tipus vagyok akit ,nem érdekelnek mások és eléggé..szókimondó,káromkodós és őszinte vagyok...

Amikor együtt voltam a fiúval(így kikövetkezhető,hogy lány vagyokxd)akkor ellentéte voltam annak aki most vagyok..azaz..kedves,önzetlen,segítőkész,vidám mosolygós voltam..ez mind eltűnt..De!jó nyolc hónapig tartot mire elengedtem akit a nagy Ő-nek tarzottam..utana jobban megismertem egy új osztalytársamat..kiderült mi ismerjtük egymást általánosból,egy vársoban laktuk,anyukája fodrász aki nekünk volt anno a fodrászunk..emlékeztünk egymásra:)

És elkezdtünk beszélgetni,csomó mindenben egyetértettünk,és őszinték voltunk egymással(de nagyon!)én meg kezdtem visszatérni régi önmagamhoz..látták rajtam újra Én vagyok,újra boldog..közben bele is szerettem a Srácba..és..összejöttünk..de valamilyen oknál fogva(na és itt jön a kérdés,hogy miért)vissza zárkóztam előtte..kívántam őt,kezdeményezni akartam de nem mertem meg tenni.Önző voltam,elhanyagoltam..mert nem éreztem azt,hogy kellek neki..pedig azt monda fontos vagyok neki,ő mondta ki előbb,a bűvös szeretlek szót..én elakartam kényeztetni,boldognak akartam látni..akkor miért nem tudtam úgy kifejezni magam,ahogy akartam volna?ennyire szerencsétlen vagyok,hogy nem ment?emiatt szakítottunk..azt írta félre ismert,hogy nem az vagyok akit mutattam..de hisz én jóval később szerettem bele,szerintem ő előbb..akkor.minek mutattam volna egy hamis képet neki ha nem is akartam tőle semmit!?neki mondtam el,hogy régi önmagam vagyok neki köszönhetően...aztán meg..egyik nap szeretlek szia,puszi..másnap meg szakítottunk..hát mégse kellettem neki..pedig ő akart többet először tőlem ebben biztos vagyok..majd követkető héten az exével(mármint előttem lévővel..)volt egész héten..és..hatalmas fájdalom vett körül..büntettem magam,hogy hogy lehettem ekkora balf*asz,hogy elrontottam...hiányzik.de ő már lezárta(baratnőm mondta)...és szétszakadok..megint ugyanott vagyok mint legelőször..nem akarok az lenni aki nem vagyok..én ÉN akarok lenni..de az a baj magamtól,ez nem megy..ennyire hülye vagyok,hogy nem megy?elkell felejtenem őt,mert nem kellek neki,de nagyon fáj..17/L