Ez alapján már nem vagyok olyan fontos számára? Bővebben lent.

Mind a ketten lányok vagyunk,ő 17,én 16 éves,távkapcsolatban élünk immár másfél éve.Tegnap szóba került a szerelem,és amit írt,az enyhén szólva megrémisztett,kételyek támadtak bennem.Idézem:

,,nekem nem életem-halálom a szerelem. nagyon jó, hogy vagy nekem, szeretem az érzést, a szerelemét.. de meg tudok élni nélküle is. Szóval ha rám talál akkor rám talál, ha nem akkor nem."

Nem szeretném túlreagálni,de én úgy értelmezem:Kellemes,hogy itt vagyok neki,de azért nélkülem is megvan.Nagyon fáj.Mit gondoltok,igazam van,vagy csak túl sokat képzelek a sorok mögé?Az értelmes válaszokat előre is köszönöm!