Előfordulhat ez a fiúknál?

Ezt most kitaláltad a srácról, vagy tényleg így van?

Első esetben valami nem stimmel a te verzióddal, második esetben pedig pusztán félénkség. Ha a lány nem nyit felé, akkor sosem fog magától megnyílni a srác.

Én voltam így egy lánnyal. Szerelmes voltam belé, mindent megtettem volna érte, de azt kezdtem észrevenni rajta, hogy ő sosem néz rám. Mindig lefelé nézett ha szembe jött, tehát úgy éreztem, hogy ő engem 1) vagy nem kedvel, 2) vagy sejti, hogy így vagyok vele, de titokban van barátja, csak persze nem mutatja,ezért kerüli a rámnézést, nehogy megszólítsam 3) vagy ő is szerelmes, de félénk fajta velem szemben. (de ez max. csak a plátói álmokban fordulhat elő)

Szóval volt, hogy nagyon szomorú voltam őmiatta, és "kirekesztettnek" éreztem magam az ő részéről (volt, hogy társaságban is mindenkire ránézett, rám nem; de csak velem csinálta ezt, a többi fiúval nem volt ilyen), és ezért nem néztem rá. Eszméletlen csalódottságot éltem át, hogy miért teszi ő ezt velem, ezért leblokkoltam csak, ha megláttam, inkább nem is kerestem a vele való kapcsolatot, mert úgyse szeret... (láthatóan sz*rik a fejemre, mert sose kérdez). Randira meg végképp hogy hívtam volna meg, így?

Mennyire nyitott/közvetlen a lány a fiúval szemben? A beszélgetéseket csak a fiú kezdeményezi mindig? (ha igen, az probléma)

Pl. lehet neki írni a névnapján is, csak hogy gondoltál rá, de egy "hogyvagy"-okot is el lehet ereszteni e szürke hétköznapok között.

És persze ha ír neked, akkor méltatod-e válaszra, vagy csak 3 nap múlva... Azért ez sem mindegy.