Elküldtem a francba de hiányzik, mit csináljak? Kijavíthatom még ezt? Egyáltalán van értelme? Változnának a dolgok?

Szóval, a dolog lényege, hogy van egy fiú ismerősöm, akinek elméletileg tetszek/tetszettem.

Ő nekem eléggé közömbös, ráadásul szinte soha nincs témánk.

Percekig egymás mellett tudunk ülni, csak nézelődünk, max. rámmosolyog. Sokszor írkál facebook-on is másokkal úgy, hogy én is ott vagyok vele, nagyrészt lányokkal! Főleg olyanokkal, akik sokkal szebbek nálam, de ő azt mondta, neki a külső nem számít...érdekees...

Nem is igazán "egy nyelvet beszélünk", vagyis persze ő is magyar, de én pl. nagyon irónikus vagyok, ő meg azt sem tudja, hogy mi az az irónia...

Igazából kedvelem meg minden, de néha el tudnám küldeni a tudjátokhová, mert elég buta ráadásul nem érti a célzásaimat sem.

Ma, miután elköszönt, ugye ő elindult a másik irányba, amerre neki dolga volt, és vissza sem nézett, sőt az elköszönést is csak olyan "félvállról" vetette hozzám. Tudom, ez nem nagy dolog, de olyan volt, mintha próbálna "menekülni", hogy minél hamarabb mehessen.

Eddig illedelmesebb is volt...

(Plusz, ez nem tudom mire vélni, de messenger-en ugye próbálgatta az emoji-kat és küldött egy tehenet meg egy disznót, más állatot nem is küldött...de szerintem utalni próbált arra, hogy ennyire nem jövök be neki...(nem vagyok egy nádszálkisasszony)).

Szóval eléggé kétértelműek a dolgok, mert egyébként sokszor kérdezgeti, hogy szeretnék-e járni vele, meg etc., és ilyenkor legszívesebben egyből igent mondanék, de úgy érzem, szégyellne velem menni az utcán, továbbra is lányokkal lenne tele a messenger-je (tudtommal nem hisz a fiú-lány barátságban, habár lehet, hogy csak velem nem), stb.

A gondom második része pedig az, hogy ma -miután nagyon rossz napom volt és már legszívesebben elküldtem volna mindenkit a *****-ba-kérdezte, hogy szeretnék-e még találkozni vele, de én egyértelmű nemmel válaszoltam. Kérdezte, hogy miért, én pedig elmagyaráztam, hogy azért, mert ez a dolog így halott, elvégre nincs témánk, csak időpocséklás. Erre azt írta, hogy akkor majd kitalál valamit (programot, témát). Annyit válaszoltam, hogy hagyjuk ezt, én nem akarok találkozni többet vele. Reakciója egy "hát oké.." volt...igazából már itt bántam a dolgot. Kérdeztem, hogy baj-e, ő azt válaszolta, hogy nem. Tehát nem vagyok neki annyira fontos, hogy egy "igen"-t írjon...elköszöntem és ennyi.

Tudom, bunkó voltam a végén, de nem vette a lapot eddig se pedig már sokszor annak a határán voltam, hogy azt mondjam neki, "hahóó, fontos vagy nekem és ha nem fejezed be azt, hogy más lányokat jelölsz be "ismerkedési" szándékkal, akkor valakinek törni fog a keze".:DD (persze, utóbbit nem komolyan gondolom)

Szóval most b*szhatom az egészet, mert egy zsák szerencsétlenség vagyok...pedig nagyon hiányzik, ez szinte már fizikailag fáj, csak sajnos nem igazán tudom kimutatni jól az érzéseim:(