Tényleg nagyon tud fájni ha vége van az első szerelemnek és sosem fog elmúlni igazán ez az érzés?

Nagyon fáj-e ahogy összeomlik egy álomvilág az emberben? Persze, hogy igen.

Az a baj, hogy az ember úgy néz a szerelemre, főleg, ha az az első, mintha aranyból lenne kiöntve. Mintha tökéletes, hibátlan és örökkévaló lenne.

Nem szabad így hozzáállni, de sajnos lehetetlen elsőre. Kell bizony pár szakítás mire az ember rájön, hogy mennyire egy semmitmondás ez a szerelem...

Sűrített levegőre ne hallgass, csak egy ta.pló pa.raszt. Van szerelem és van ami nem múlik el soha. Csak sajnos a sok tini pi.csa neki kezd 13 évesen pasizni, holott az élet nem arról szól, hogy örökké iskolába jártok, mert an.yátok-ap.átok eltart benneteket, hanem rengeteg komoly kihívásról, amit vagy tudtok teljesíteni vagy nem!

Szerintem 18 éves kor alatt, de még akár mondhatnám, hogy 20 éves kor alatt teljesen felesleges a pasizás.

Mert beleszeretsz lehet egy álomképbe, mert úr isten, de jól néz ki egy srác. De később meg lehet nem akar dolgozni, bar.omira le.szarja, stb.

Vagy munka mellett kevés ideje lesz, te igényelnéd a törődést, de ő képtelen lesz megadni.

Felesleges a gyerek szerelem...

Jézus, milyen besavanyodott szerencsétlenek az előzők.:D meg kell tapasztalni ezt az érzést. Fiatalon is. Az előzők már nem emlékeznek arra, milyen fiatalnak lenni.

14-5 évesen lettem először szerelmes, a fiú külsejébe és LÉNYÉBE, az egesz embert úgy szerettem/szeretem, mint még soha senkit. Azóta sem találtam mást, mindenkit hozzá hasonlítok, de magasra tette a lécet. Nem hinném, hogy bármikor is érzelem nélkül tudnék gondolni rá. És hogy vége lett, rettenetesen fáj. 18/l

Fájni persze fáj, szerintem az első komoly kapcsolat vége azért is tud annyira fájni, mert semmi tapasztalatod sincs hogy tudd kezelni. Aztán tanulsz belőle, mégy tovább, egy darabig még gondolsz rá, aztán újra szerelmes leszel, és elhalványul szépen. Persze vannak akik életük végig kitartanak az első mellett de azért ez a ritkább.

Amúgy legyél bátran szerelmes, ne azzal foglalkozz mi lesz ha vége lesz, hanem hogy milyen jó amíg tart :)

Sokszor emberekkel nem azért találkozol, hogy életetek végéig együtt legyetek, hanem mert akkor épp ő jó neked. Aztán változtok, változik az élethelyzet, ilyenkor kell beismerni, szépen véget vetni neki és menni tovább.

Ne félj. Ha szenvedsz is majd fiúk miatt, átesel rajta, és tapasztaltabb, erősebb leszel utána, és határozottabban, tudatosabban választod ki azt, aki neked jó :)