Tényleg túl kéne lépnem, vagy még van esély az újrakezdésre?

Igyekszem rövidre fogni. Szóval 20/F vagyok, eddig 3 barátnőm volt. A második után én úgy voltam vele, hogy többet nem akarok barátnőt, egyszerűen csak szexre keresek csajokat. Ez jól is ment, míg nem jött egy lány, akivel először hasonlóképp voltam (hogy csak arra kell), de aztán megismertem és beleestem. Összejöttünk, majd minden nagyszerű volt, és olyan szinten egymáshoz passzoltunk, hogy megbeszéltük, hogy Február körül hozzám költözik, mert Pesten tanul, de vidéki és elege van a koliból. Tényleg minden jó volt, amikor Pesten volt mindig együtt voltunk, együtt feküdtünk - együtt keltünk. Egy hete nagyjából még a közös utazásunkat tervezgettük a Valentin napi hétvégén, amikor is teljesen fura lett. Tudtam, hogy vizsgázik ezért bementem hozzá a héten, de kiderült, hogy leadta a vizsgáit és vissza se jött Pestre. Én mivel nem tudtam elkérni magam főnökömtől leléptem az irodából azzal a mondattal, hogy "Ha ma nem engedtek el, akkor felmondok.". Ezekután leutaztam hozzá, vettem virágot és csokit, majd elindultam hozzá. Amikor meglátott egyből rámb*szta az ajtót, amit teljesen nem értettem. Végül beengedett, majd csak annyit mondott, hogy menjünk el sétálni. A séta közben kifejtette, hogy ő a hülye, bárki örülne egy ilyen srácnak, mint én; de ő már nem biztos, hogy szeret vagy hogy tudna ugyanúgy rám nézni. Aztán azzal jött, hogy ő nehezen mutatja ki a szeretetét és sajnálja, de inkább egyedül akar lenni. Akkor még az a 3 óra sem volt elég hazafele, hogy felfogjam, egy nap elvesztettem az állásom, a barátnőm majd végül az önbecsülésem.

Közös ismerőseinkkel beszélve mindenki azt mondta, hogy nem az én hibám, csak a vizsgaidőszak és a költözés (vidéken költöztek másik helyre) viselte meg ennyire, és hogy ha rendeződik minden, akkor majd keres. Azóta csak ő jár a fejembe és már meghalok, hogy nincs velem. Voltam haverommal szokásos "nőzős estén", ahova előtte mindig jártunk, de az se dobott fel, hogy egy ismeretlennel kavarok. Az este végén le is koptattam inkább a nőt is, hogy "bocsi ez nekem most nem megy". Nem tudom mit csináljak, hogy visszakapjam az előző barátnőmet, de tudom, hogy nekem csak ő kell. Ilyet még soha nem éreztem.