Hogyan legyek biztos abban, hogy érdeklem, amikor egyszer ilyen egyszer olyan?

Van egy fiú, szeptember első hetében kezdtünk el beszélgetni, de én már évekkel ezelőtt szerelmes voltam belé. Azóta volt egy barátom, de annak már lassan 1 éve, hogy vége. Szóval, ezzel a fiúval -mielőtt rám írt volna kihagytunk 1 év dumálást- már régen is beszéltem, de most felkeresett. Örültem, hogy ismét egymásra találtunk, teljesen egy hullámhosszon vagyunk, és az elején tett nekem finom utalásokat a jövőre nézve. Olyanokat, hogy "ha tegyük fel szerelmes leszek beléd" vagy "szívesen kelnék a te hangodra". Ezeknek mind-mind nagyon örültem, mert sikerült már azért annyira kiismernem, hogy tudjam, hogy ezeket komolyan gondolja. 6x találkoztam eddig vele, de az első 4 elég sűrűn követte egymást, szinte 2-3 naponta, és megszoktam. De ahogy egyre többet találkoztunk, beszéltünk, kezdtem nagyon megkedvelni. Hozzábújtam, átkarolva sétáltunk, összekulcsoltuk a kezünket, piszkáltuk egymást, de még nem csókolt meg. Nem is ezzel van a problémám (vagyis ez a kisebbik) hanem azzal, hogy 1 hete nem láttam. Legutoljára összeszedtem a bátorságom, és szemtől-szembe közöltem vele, hogy hiányzott, de nem mondott rá semmit. Őszintén megmondom, nagyon szíven szúrt, mert azt hittem, hogy ő is így érez. Azért találom ez furcsának, mert látom rajta, hogy jól érzi magát velem, sokat nevet,a testbeszéde is elárulja, és hosszú órákra szoktunk találkozni. Visszatérve, 1 hete nem láttam, megint hiányzik, de most kezdem elveszíteni a kitartásomat és a lelkesedésemet, mert úgy érzem, hogy mégsem érdeklem annyira, mint amennyire hittem. Szerintetek ne éljem bele magam ebbe az egészbe? Nem vagyok szerelmes belé, csak nagyon nagyon kedvelem, és eltudom magunkat képzelni. Legyek türelmes, vagy tényleg hanyagoljam?