Ti békülnétek vele? Én már nem tudom mit csináljak.

Talán hosszú lenni az egészet megfogalmazni,szóval inkább vázlatpontokban összeszedem mi szól mellette s mi ellene:

Mellete:

-Mindig bíztat,s a lelkemre köti tanuljak.

-Vannak szép pillanatok , bár ezek ritkák. De akkor azokat nem felejtem el egy ideig.

-Keres.

-Játékos,szeretget.

Ellene:

-Állandóan megcsal.

-Hazudozik,füllent.

-Ok nélkül veszekszik,s szakít, két nap után kiakar békülni.

-Utcára, vagy bárhova nem jön el velem sehova.

(Nem mintha az eddigi barátnőivel ment volna meló után. Péksége van,mindennap 6-tól 9-ig nyitva vannak,kivéve most ugye vasárnap. Van hogy éjszakázik is. Ezt így meg is értem.)

-Féltékenykedik,de olyan mértékben hogy mindennap többször elveszi a mobilom, átnézi képeket,hívásnaplót,sms-eket, facebookot. Ha rám ír egy fiú az a baj hogy válaszolok van barátom,mégis miért állok vele szóba,ha nem felelek,miért nem mondtam neki kopjon le,ha kitörlöm akkor az a problémája.DE ő szent és sérthetetlen.

- Ha veszekszik a száját egyáltalán nem tudja moderálni. De már fenyegetett is meg hogy lekever egyet,de sose tette meg.

Sokszor olyan mint ha két különböző ember lenne, ezek a hangulat ingadozások, a bolttal érvvel, egész nap feszült,felidegesítik,de még sem rajtam kellene levezetni.

Most szétmentünk,ez is egy hosszú sztori,hülének nézi a másikat, aztán lebukott ezúttal is,de hogy meddig mentek el nem tudom.

Jó múltkor teszteltettem barátnőmmel írjon neki , persze egy olyan lánnyal akivel nem tud összekötni.

Interneten nem volt vele valami barátságos. Ledumált egy találkozót ,de úgy:"Biztos látni akarsz? Jó ,gyere 7 órára."

Akkora mondta az időpontot amikor velem kellett volna,gondoltam majd csúsztat,de nem. Vállalta hogy jöjjön valaki a jelenlétem alatt. Elég bunk.ó volt vele.

Aztán egyszer beállítottam a telefonom,egy képet,egy számot,egy nevet aki telefonált xy időben. Direktbe elkezdtem angolul beszélni, idegelje, de annyit értsen hogy este találkozom valakivel állítólag. Kiakadt. Nagyon.

Mintha neki szabadna,nekem nem. (Soha nem csaltam meg,nem is fogom. Talán én nem vagyok normális hogy elnézem).

Egy időre most hazament, több száz km-re, ugyanis nem magyar, nem tudom mikor jön vissza,elvileg néhány hét,aztán nála kitudja.

Ugyanis nem magyar,és már régen volt otthon.

Szakítottunk,két hete mentünk szét. Aztán Kosovóból írogat:

"Szia szerelmem, hogy vagy? Mit csinálsz? Hiányzol. Várom hogy újra lássalak, nagyon haragszol még? Nem akarsz velem tényleg többet beszélni?"

"Én kitartok melletted,kérlek te is várj meg,mert Te az enyém vagy. Hozzám tartozol,nem adlak senkinek. Szeretlek!"

S hasonlókat küldözget. Már több mint egy éve ezt játszom vele mint a gyerekek. 1 hete ment el csak,de nagyon hiányzik.

Ti mit gondoltok? (17/L ,a srác pedig 22! )