Múszáj ezt sajnálatból tűrnöm?

Sziasztok a barátom nagyon függ tőlem ha csak meg szeretnék vele beszélni valamit,ő veszekedésnek veszi ő ölné magát meg felé,sír,ideges. Ezért is félek ott hagyni. Ha veszekedünk azzal jön nekem van valakim meg nekem más kell stb.

Ezt lehet bírni. Ha valami nem úgy van,sír kiabál már 2x is meg kaptam tőle,hogy adni fog 1-2 pofont.Tudom a családom se szent. De párszor már meg kaptam tőle,hogy "örüljön apád,hogy apu nem verte meg" stb.

Pár napja a barátomnak be szólt a bátyám. Tegnap meg vissza hallottam,hogy az nap embereket akart rá küldeni a házunkra. Na komolyan ezt,hogyan gondolta? Úgy hogy tudja én is a házba vagyok, meg a 13 éves húgom is. Meg hát akkor is a családom. Az apja szólt rá,hogy mondja vissza.

Ha mondanám neki,neki állna fentébb,hogy nekem,hogy esne ha az ő testvérei olyat szólnának apuról stb. Meg értem. De akkor is. Miaz,hogy embereket küldene a házunkhoz. Nem muszáj nekem ezt sajnálatból türni szerintem. Szeretem én is meg minden de nagyon toxicus. Ha valaki rám köszön vagy valami ő meg veri stb. Meg vagányságból ezt azt úgy megverném stb.🤦‍♀️

Ez a stílus nekem nem jön be.

Ha tudtam volna,hogy ilyen össze se jöttem volna vele. Nem az van,hogy nem szeret mert szeret ezt mindenki lássa jól. De betegesen szeret. Ha nem vagyok vele bezárkozik. Félek ott hagyni mert tudom milyen.

Ui:Bocsánat a fogalmazásért.