Hogyan, mikor és hol csókoljak meg egy visszahúzódó, Csöndes, lányt?

Van egy csöndes, visszahúzódó lány, akivel egy suliba jártam, jövőre fog érettségizni.

Amíg a suliba jártam feltűnt nekem, hogy az udvari szünetekben figyelt, nézett engemet és még mosolygott is rám, de mivel mindketten visszahúzódóak vagyunk, ezért egyikünk sem mert odamenni a másikhoz.

Személyesen sosem találkoztunk még iskolán kívül, inkább csak messengeren írogatunk egymásnak ami kb.fél éve kezdődött.

Egy hete viszont azt írta nekem messengeren, hogy el szeretne menni a SZIN pénteki napjára, anyukája viszont egyedül nem engedi el, ezért megkérdezte tőlem, hogy elkísérem-e. Én természetesen igent mondtam erre, mert az anyukája nagyon félti és nem akartam cserben hagyni.

Amúgy nem volt jegye, de a bejáratnál sikerült vásárolnia egyet.

Jól éreztük magunkat, nagyon jó este volt, megnéztük a kedvenc fellépőjét, sokat beszélgettünk végre személyesen.

Jó gyorsan elrepült az idő és úgy gondoltuk, hogy ideje hazamenni, hazakísértem, közben sokat beszélgettünk, elmondta hogy szeret, szerinte kedves, jóképű fiú vagyok. Megkérdeztem tőle, hogy megfoghatom-e a kezét és megengedte, tehát kézenfogva kísértem haza.

Elmesélte, hogy korábban volt 2 fiú barátja, de mindkettőben nagyot csalódott, mert míg az egyik csúnyán ordítozott vele, a másik meg folyton hazudozott neki, meg hülyének nézte, előfordult, hogy megbeszélt a fiúval egy találkozót ő elment a fiú meg el se ment.

Először el sem akartam hinni, azt mondta, hogy nagyon rosszul estek neki ezek a történések és hogy emiatt már kezd kiábrándulni a fiúkból.

Én természetesen végighallgattam és mondtam neki, hogy vannak rohadék szívtelen emberek, akik csak magukkal törődnek és semmibe veszik a másikat.

Ezután mondtam neki, hogy bennem megbízhat, mert én nem fogom becsapni vagy lerázni erre rám nézett és elmosolyodott.

Szerintem tetszem neki és bízik bennem.

Őszinte leszek tetszik nekem ez a lány, sok mindenben hasonlítunk, mindketten csendes visszahúzódó lelkek vagyunk, mindkettőnket csúfoltak, kirekesztettek a suliban csak azért, mert mi sosem voltunk egy dumás, szószátyár személyek.

Miután pedig hazakísértem, a ház előtt még beszélgettünk az érettségiről, azt mondta, nagyon fél tőle, hogy nem sikerül, én csak bíztattam, hogy nem kell túlparázni, ha nekem sikerült egy erős hármast összehozni, akkor neki is fog.

Azon gondolkodok amúgy, hogy szeretnék puszit adni neki vagy arcra, vagy szájra, de

nem merem megtenni, mert nem tudom, hogy mi lenne a reakciója, sosem adtam még puszit egy lánynak.

Búcsúzáskor pedig megköszönte, hogy elkísértem, hogy vigyáztam rá és hirtelen közelebb jött hozzám és megölelt. Nagyon örültem neki.

Szóval írjatok nekem kérlek tippeket, tanácsokat, hogy ti az én helyemben hogyan csinálnátok.

Bocsánat, hogy regényt írtam, de ezt nem lehetett röviden megfogalmazni.

Köszönöm előre is a tanácsokat, tippeket!