Nagyon szégyenlem magamat...?

Van egy lány akivel egy szülinapon ismertem 3 hete azóta és sokat beszélgetünk én 17 vagyok o 16 és sokszor elmegyunk suli után (nem egy suliba járunk) sétàlni...

Nekem tetszik, szerelmes vagyok megfogott a szépsége és a személyisége...

Csütörtökön suli után elhívtam sétálni és beszélgettünk, elvoltunk, jól éteztük magunkat...

Elhívtam mekibe, és ott leültünk a padra és miután ettünk beszélgettünk és egyszer rám nézett és elkezdte mondani, hogy kedvel, tetszek neki, szerelmes belém, mi lenne ha osszejonnénk.

Én megoleltem, és mondtam hogy szeretem és ő a legszebb és a legcukibb làny akivel valaha is találkoztam, mert már nagyon szerelmes voltam, mindennap egésznep ő jár a fejembe így hiába szégyenlős vagyok kitört belőlem.

És utánna elkezdett nevetni és azt mondta hogy viccelt...

Azt sem tudtam mit csináljak ugy szégyeltem magamat az volt a szerencsém hogy a buszom pont megjött...

A sírás keringetett nem vagyok rá büszke de egy világ dolt ossze bennem...

Ezek után hogy nézzek a szemébe, remélem nem mondja el senkinek, mit tegyek?

Még mindig érzek iránta... de nem tudok a szemébe nézni.

Mit tegyek?