Meleg plátói szerelem?

16 éves fiú vagyok, nem messze lakok Budapesttől. Kb. 4 éve tudom hogy meleg vagyok, és elég rosszul viseltem/viselem ezt a korszakot. Nagyon remélem hogy minél hamarabb véget ér mert már nagyon sok csalódás ért engem eddig szerelemmel kapcsolatba. Mindig is voltak emberek akikbe titkon szerelmes voltam, de senki se tudta hogy a másik nemhez vonzódok. Nemrég össze ismerkedtem egy fiúval, akivel éjjel-nappal beszélgetek. Egy igazi kincs számomra. Törődő, odaadó, kedves, vicces és még helyes is(de nem a külseje fogott meg). Én naiv azt hittem Ő is meleg, így elmondtam neki hogy mit érzek iránta. Szerintem sejtitek mi lett ebből... hatalmas nagy pofára esés. De értékeltem benne hogy szépen, udvariasan utasított el, mivel ő hetero(pedig külsőre és viselkedésre nem annak tűnik). Viszont ugyan úgy beszélgettünk mintha mi se történt volna, nem távolodott el tőlem ennek hallatán, sőt, még értékelte is hogy őszintén elmondtam mit is érzek iránta. Azóta már 5 hónap eltelt, és még mindig ugyan úgy beszélgetünk minden egyes nap, viszont sajnos még mindig nagyon erősek az érzelmeim iránta. Decemberben, kb egy hónapja mondtam neki hogy ez nekem nem megy, mivel szenvedek miatta és kértem tőle egy hónap szünetet(reménykedve hátha lecsillapodik bennem minden), amit Ő szó nélkül teljesített az én javamra. Elárulom hogy semmit se segített. És most itt tartunk január végén ugyan úgy változatlanul. Én még mindig szenvedek miatta. Minden este könnyes szemmel alszok el, reménykedve hogy ez egy álom amiből hamarosan felébredek. Ami nem jön el soha... Még ha a legfullosabb, milliárdos pali lennék, vagy a legkedvesebb, legfeláldozóbb ember, akkor se nézne rám máshogy, mint barátjára. Elég hosszú lett sajnálom, viszont egy kicsit legalább kibeszéltem magamból, így egy kis megnyugvást adva magamnak. Köszönöm szépen aki idáig eljutott a szöveggel, és várom szeretettel a véleményeiteket, tanácsaitokat(pozitívat, negatívat, mivel csak úgy bír fejlődni és építkezni az ember), és a ti storytokat is.