Most vajon tetszem neki? Vagy nála máshol van a barátságba beleférő dolgok határa?

Én lány vagy, most kerültem (idén) új osztályba. Több sráccal, lánnyal is jóban lettem, de (és itt jön az érdekes rész) van egy srác aki folyton de minden reggel mikor megjövök megölel ha délután elmegyek megölel, ha azt látja/hiszi hogy szomorú vagy szintén. Nagyon sokszor elhív engem kávézni hogy tanuljak vele, segítek a házijában, de végig látom rajta hogy “teljesen máshol va” van hogy a combomat birizgálja/ simogatja. Aztán mindig áttérünk más témákra, magánélet és hasonlók. Egyszer rákérdezett (nem tudom miért) hogy vannak-e önértékelési zavaraim, kifejtettem neki hogy nem mindennel vagyok elégedett teljesen de elfogadom és szeretem a testem ami meg nem tetszik azon próbálok változtatni. Aztán elkezdett így már már mondható annak hogy vájkálni a magánéletemben. Születési rendellenességemtől az ideálomon át a barátaim, kapcsolataimig. Kicsit eltértem, szóval összegezve;

- folyton ölelget, utalást tesz arra hogy szerinte én és vagy bizonyos testrészem szép

-sok időt tölt velem, de azért az ember a haverját nem hívja meg minden héten minimum 2 kávéra (a meghívást úgy értem hogy ő fizeti)

- ő velem akar tanulni, senki más véleménye nem érdekli tanulásban csak az enyém

- és elképesztő apró dolgok érdeklik az életemmel kapcsolatban

Elnézést ha hosszú, ha valami nem tiszta kérdezzetek