Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem mindegy mennyire távkapcsolat.
Pl volt mikor 100 kilóméterre lakott tőlem egy lány. Nem volt vele gond, jó volt a közlekedés (persze mihez képest), hétvégente tudtunk találkozni, vagy ha volt valami akkor szünetekbe is tudtam menni hozzá, vagy ő is tudott jönni. Ennek volt annyi "kényelme", hogy mikor úgy volt tudtunk találkozni, de nem lógtunk mindíg egymáson. Ha arra volt dolgom és ő is ráért, néha csak 1-1 órára is összefutottunk, de inkább csak hétvégén találkoztunk. Szülőknek se volt ezzel baja. Hétközben tanult rendesen, volt 1 lazább napja, mikor velem találkozott és annyi. Mellette ugyan úgy hozta az addigi átlagát is az iskolában. Ez így tényleg jó volt.
De volt olyan is, mikor egy másik országban élt a párom (itt ismerkedtem meg vele, majd valami közbejött és kiköltöztek külföldre), na annak már értelme nem volt. Egy nagyobb távost nehezebb fenntartani.
Én 3x próbáltam. Minden esetben ugyanaz volt a probléma. Az érintés hiánya. Ha párkapcsolatban vagyok valakivel, akkor szeretem, ha naponta-kétnaponta egymáshoz tudunk érni és szexelni is tudunk. Emiatt nekem sosem működött a távkapcsolat, ahol legjobb esetben is csak 1-2 hetente 1x találkoztunk, de olyan is volt, hogy 1 hónapig nem láttam. Számomra ez rémálom volt, hogy vágytam rá, de nem tehettem semmit. Az online beszélgetés semmit nem ér. Párkapcsolat számomra nem létezik érintés nélkül.
Vannak emberek, akiknek nem annyira fontos az érintés és a szex. Nekik lehet, hogy működik. Én belebetegedtem volna, ha folytatom. Így is túl sok esélyt adtam a dolognak. 3 próbálkozás után én többet nem szeretnék ilyen kapcsolatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!