Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ilyen a szerelemfelfogása?
Van egy haverom, aki elég furcsán működik. Mindig van egy crusha: szerintem nem volt eddig egy egész hónap, amikor ne tetszett volna neki valaki. Viszont az a csavar, hogy nem is beszél velük, meg sem próbálja. A legtöbb amit tesz legfeljebb, hogy beköveti őket instán. Megkérdeztem tőle, miért csinálja ezt, nem vágyik arra, hogy beszéljen velük? Erre pedig azt mondta, hogy ezt nehéz elmondani, de így távolról mindig ideálisabbnak tűnnek, és ha megismeri őket látja, hogy nem tökéletesek. Ami pedig zavarja, mert nála arról szól egy crush, hogy a másik lehet mennyire hű de jó, elképzeli hogy viccesek, okosak, meg ugye azt látja, hogy szépek. Nincs baja saját magával, teljesen egészséges az önképe, szóval nem is az van, hogy önbizalomhiány miatt nem beszél velük.
Volt amikor ki is offolt már valakit emiatt, pedig egy teljesen korrekt ember volt, jól is kijöttek, de amint rájött hogy nem minden lesz habos babos megszakította a dolgot.
Ti hallottatok már hasonlóról? Nekem ez annyira furcsa, mert ha tetszik valaki, akkor én azért szeretném megismerni, közelebb kerülni hozzá még akkor is, ha nem tökéletes. Ezt nem azért írom ki, mert nekem tetszik ez a srác, csak kíváncsi vagyok más is találkozott e már ilyennel.
17 lány
válasza: válasza:Nem akar még kapcsolatot, komoly kapcsolatot. Szerintem ez nem fura ebben a korban.
Megtetszik neki valaki, foglalkoztatja a gondolat, aztán elmúlik, vagy nem érdekli annyira, hogy tegyen valamit.
De hidd el, hogy ha találkozik olyannal, aki igazán érdekli, akkor egyáltalán nem fogja érdekelni, hogy az illető nem tökéletes.
válasza:Amikor ennyi éves voltam nálam is előfordult ilyen, de idővel "kinőttem" ha fogalmazhatok így. Gyakran volt hogy idealizáltam azokat a srácokat akik tetszettek, olyan tulajdonságokkal ruháztam fel őket amik nem voltak igazak. Sok dolgok képzeltem oda ahol nem volt semmi :D
Mivel nem ismertem őket ezért nyugodtan idealizálhattam és szerepeket aggasztgathattam rájuk. Nem volt nagyon szilárd elképzelésem párkapcsolat terén, de a sztereotipikus "igazit" kerestem, valamit ami nyílván nem létezik.
Ha tegyük fel jobban megismerkedtem a kiszemeltemmel akkor a tapasztalat vagy tovább fűtötte az álmodozást, vagy ha esetleg a személyisége teljesen más volt mint ahogy én azt "akartam" akkor elvette a kedvem az egésztől, mert összetörte a kis álomvilágomat :D
De idővel persze kinőttem ezt a fajta gondolkodást, párkapcsolati téren elképesztően későn érő típus voltam és vagyok is. Gondolom főleg ez, és a saját tapasztalatlanságom okozta ezt annó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!