Van itt olyan, aki koreai, japán, kínai ( vagy csak más kontinensen élő) fiúval van távkapcsolatban?

Van benne valami amit az első ír :D De engem inkább a kultúrális különbség aggasztana.

Én fiú vagyok, de voltam olyan kapcsolatban barátnőmmel, ahol több mint 1000km és 3 ország volt közöttünk. Nem a legjobb egy ilyen jellegű távkapcsolat. Pont a lényeg hiányzik belőle, nem tudod megölelni a másikat sem egy nehéz nap után, mikor nagyon szomi vagy amitől csak rosszabb az egész. Mindíg csak a másikra vágynál, de nem tehetsz semmit. Itt az országon belül oké, nincs ezzel semmi baj, itt könnyű megoldani, ha több idő nincs is, de akár egy délutánt együtt lehet tölteni a másikkal. Ilyen jellegű távkapcsolatnál meg 1nap oda az út és 1 nap vissza. Esetleg téli és nyári szünetben tudnátok találkozni, ami kicsit hosszabb. Mert úgy van értelme. Konkrét árat nem tudok de lehet lenne 100ezer egy ilyen kiruccanás, szóval akkor úgy kéne, hogy együtt is aludjatok. Nagyon macerás a dolog. De inkább tényleg az érzelmi alap, hogy ha hiányzik akár esetleg suli után vagy hétvégén vonatra ülsz és elmész, ezt nem tudod eljátszani... Több távkapcsolatom volt, az országon belül ebbe a pár 100 kilóméterben nagy lehetetlen nincs, heti rendszerességgel lehet akár találkozni, de az ilyen nagy távolság tényleg rossz.

(Abba nem mennék bele, hogy közben nyugodtan tarthat rendes barátnőt, mert úgy se tudnád meg...)

Ha valóban az ázsiai srácok érdekelnek és nem egy magyar fiúval egy ilyen jellegű párkapcsolat, akkor javasolnám, hogy nézz az országon belül. Itt is akadnak bőven, utcán nem sűrűn látok, de kínai éttermek, piac, egyetem környéke elég sok van, ja meg ugye ruha boltoknál is. De nagyobb városokban lehet jobban látni az utcán is. Ha csak ennyi a kérésed azt itt is megtudod oldani, nem kell ahhoz ilyen utakat lecsapni és könnyebb ismerkedni.

Nekem az exem amerikai volt,az USA-ban él.

Kérdezhetsz nyugodtan.

Én jelenleg is együtt vagyok egy ausztrál fiúval. Konkrétan fél világ van köztünk, de ez minket soha nem gátolt meg.

Leginkább az időeltolódással vannak gondjaink, mivel 7 óra van köztünk. Ezért leginkább csak üzenetekkel bombázzuk egymást, de már csináltunk egy listát. Tudjuk, hogy mikor hívhatjuk a másikat, hogy az jó legyen mindkettőnknek. Kicsit kopmlikált, de megoldható.

Nem olcsó egy repülőjegy, de két hónaponként találkozunk. Kb. egy hetet vagyunk a másiknál, ami nem sok idő, de túlélhető.

Ilyenkor jönnek fel azok a kérdések, hogy hogy bízol meg benne, stb. Úgy bízok meg benne, hogy ismerem. Másrészt akkor már rég szakított volna velem, de nem tette. Angol nyelvvizsgám már van, de a tanulmányaimat itthon fogom befejezni, utána szándékozom kiköltözni hozzá.

Lassan 3 éve vagyunk együtt távkapcsolatban, szóval ha van kérdésed nyugodtan írj.

Jelen! Szintén koreai a párom. Írj nyugodtan:)

L