Hogyan legyek túl a szakításon?

Tudom sok ilyen kérdés van, de mégis felteszem..

Lassan 1,5 hónapja, hogy szakítottunk barátnőmmel 14hónap után, előtte volt szünet köztünk, reméltük az helyrerakja a dolgokat, de egyikünk se érezte azt, hogy működne.. Elején még nem volt semmi baj, elvoltam, azt hittem, hogy túl leszek rajta könnyedén, néha kerestem , hogy beszéljünk mert hiányzott, Ő is írt néha, viszont eléggé furcsa, erőltetettnek mondanám ezeket a beszélgetéseket, viszont az utóbbi két hétbe van olyan nap, hogy nem is gondolok rá, aztán vele álmodom, másnap kivagyok, hogy kivel éppen mit csinál, vagy, hogy hol lehet, hétvégente tiszta frusztrált vagyok, mert tudom, hogy akkor szokott eljárkálni, amikor tudom semmi közöm nincs már hozzá, mégis ezeken gondolkodom..

Viszont tudom ha összejönnénk újra, amire kevés esélyt látok(Ő mondta nem akar semmit most mert ugyanolyan lenne mint régen, maximum később), akkor se lenen az igazi már, mégis hiányzik.. Nem tudom Ő hiányzik-e vagy az, hogy valaki volt mellettem akinek fontos voltam és ugyanez fordítva.

Elkezdtem edzeni az lefoglal kicsit, viszont most pont nincsen munkám így itthon vagyok egész nap kb.. Barátaim az a pár akik vannak Ők is elfoglaltak, és nem várhatom el, hogy velem lógjanak 0-24. Ti hogyan lettetek túl a párotokon? Hogyan tereljem el a gondolataim? Egyből a legrosszabbra gondolok, hogy mással van/találkozik, stb. Fogalmam sincs keressem-e, néha hiányzik és ráírnék, de utána csak rosszabb, viszont ha Ő ír, szívesen beszélgetek vele.. Hogyan felejtsem el?