Mit tegyek ha elviselhetetlen az "anyós jelölt"?

Sziasztok! 17 évesek vagyunk a barátommal, 3 éve együtt.

Az ő anyja elviselhetetlen.(Nekünk se tökéletes a családunk de ez messze felülmúlja már.)

Mindig ugrania kell ha anyuci szól, különben el lesz tiltva mindentől. Folyton hisztizik, csapkod, ordibál, üti a barátomat. Mindig haza kell mennie korán csak azért, hogy otthon legyen. Mindenkit irányítgatni akar. Engem is rengetegszer bántott szavakkal, ami neki csak poénkodás. Emiatt kb. soha nem megyek már át.

Otthon igazából csak kényszeresen takarít és mos. Ezen kívül ha kérik se segít senkinek. Ellenben a munkájához kapacsolatos dokumentációkat a barátomnak kell megcsinálni kivétel nélkül,munkahelyén meg dicsekszik, hogy ő csinálta. Ezen felül, mindig hivogatja a barátomat, bárhol is legyen. Figyelmen kívül hagyni nem lehet, mert akkor eltiltás mindentől. (Már egy rossz nézés miatt is.)

Most pedig le lett szervezve egy fontos 3 napos út (nem halasztható) szüleimmel (ami a napokba lett volna), amiért neki hetekig veszekednie kellett. Nem akarta elengedni (apukának kb. kuss a neve otthon). Le lett foglalva minden, még külön szoba is neki nehogy még véletlenül is érintkezzen velünk. Pedig nem felügyelet nélkül megyünk...vagyis mentünk volna. Szándékosan most lebeszélt egy héttel az út előtt az egyik napra időpontot orvosnál a barátomnak, amit ugye nem lehet visszamondani. Szóval jelenleg a szakítás szélén állunk, mert az utóbbi napokba csak emiatt megy a veszekedés. Nem érti meg a barátom se, hogy nekem ez így nem kapcsolat. Anyucinak ugrani kell mindig. (Azt mondta ha elköltözik utána lesz@rja mit csinál a fia:))

Szóval a kérdésem az lenne, hogy tudok valamit kezdeni ezzel? Próbáltam tűrni. De nem hiszem hogy ilyen fiatalon el kéne viselnem, hogy sehol nem érezhetem jól magam a barátommal.

Elnézést kérek a helyesírási hibákért. Nagyon ideges vagyok.