Miért csodálkozik mindenki ha nem találják az igazit ha csak a haszon miatt szeretnek?

Szerintem az a probléma hogy az embereknek van egy adott elképzelése és elvárása hogy milyen legyen az igazi. Az elképzelés lehet abbszurd, az elvárás pedig túl nagy. Szeretni pedig nem lehet haszonért. A szeretet azt jelenti hogy a másiknak oda adom magam. Legyen az a barátom, testvérem, családtagok stb... A szerelem és a szeretet az két különböző dolog mivel: A szerelem az egy mulandó érzés a szeretet pedig egy ígéret, hogy akkor is melletted leszek ha már te nem szeretsz és akkor is képes leszek lemondani magamról ha az nekem nem éppen kényelmes vagy áldozattal jár. Ezért képesek az emberek azt is szeretni ha ezt a másik nem igazán viszonozza. Egyébként a magyar egy nagyon érzelmes nyelv és egyébként nagyon gazdag is, hiszen nem sok nyelvben különböztetik meg a szerelmet mint érzést a szerelemtől. Mashol a szerelem szó helyett is szeretet van, nekünk meg van rá egy saját szavunk is tessék büszke lenni rá hogy ilyen érzelmes gazdag nyelvünk van. Persze más nyelvek sem szegények. A szeretetet mint döntést és igéretet eredményezheti az igaz szerelem érzése, de csak akkor szeressük a másikat ha az örökre szól, akkor is ha ő már nem fog vagy nem lehet mert különben ezt úgy hívják hogy más érzésével játszani. Ha annyira nem bírsz a farkaddal akkor éld ki magad de, ne mond hogy szereted ha nem igaz. Kevesebb sérelem, pozitívabb életviszony és kevesebb szakítás lenne így illetve kívánok mindenkinek!