Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Barátnőm szakított velem és nem tudom mit érzek?
Mindketten 16ok vagyunk és konkrétan most jöttünk össze 20 napja
Az elején tényleg azt hittem hogy ő különleges, és éreztem hogy van köztünk valami
Amikor együtt vagyunk nagyon jól érzem magam, esküszöm néha olyan mintha valami love story film lenne mert olyan tökéletes minden. Viszont amikor nem akkor más a helyzet
Néha órákig tart egy normális beszélgetést összehozni, olyan is volt már hogy egyetlen beszélgetésvonal ~9 óráig tartott, mert nem ír vissza.
Emellett még annyi volt a baj, hogy 3-4szer is előfordult hogy lemond egy közös programot. Mindig volt valami kifogás hogy miért nem tud jönni mégse.
Ebből a 2 dologból így úgy tűnt nekem mintha ő nem is akarná ezt az egészet.
Épp hogy most jöttünk össze, ilyenkor folyton egymással kéne beszélgetni meg egymást kéne keresni, de ő egyáltalán nem vágyik rám. Ráadásul most itt a téli szünet amikor lenne idő talizni, de sose jön össze így se.
Itt kezdődtek a bajok, hogy ezt megemlítettem neki hogy mit érzek. Ő azt mondta hogy ez egyáltalán nincs így, és hogy ő igenis nagyon akarja. Csak az a baj hogy én mégsem ezt éreztem, mert ha valakinek tetszik egy ember, akkor nem a kifogásokat keresi hogy miért nem találkoznak, hanem igenis összejön az a találkozás, és folyton együtt akarják tölteni az idejüket, nem úgy néznek egymásra mint valami házi feladatra akivel muszáj foglalkozni
Itt kezdett tönkremenni az egész; bármikor megemlítettem hogy ő nem is akar találkozni, tényleg valóra vált és egyre jobban nem is akart.
Az utolsó pillanat ami a szakításra rávette, az az volt mikor kitette instájára hogy moziban van 2 barátjával, akik történetesen az én osztálytársaim is
Aznap tudta hogy én is moziba megyek, ráadásul szinte ugyanakkor, és ugyanoda a helyre
Picit elszomorított a dolog, így írtam neki hogy 'hívhattál volna :('
Még az zavart eléggé a dologban hogy valószínűleg direkt nem írja le hogy amúgy osztálytársakkal megy moziba, mert tudja hogy ez esélyt adna arra hogy megkérdezzem hogy mehetek-e.
De ha ezt felhozom, akkor is az a válasz hogy nem így van, ő csak szimplán nem tartja fontosnak hogy közölje velem kikkel megy
Erre megint elkezdtünk vitázni, szerinte én nem tartom tiszteletben az ő baráti köreit, pedig én csak találkozni akartam, és csak fájt hogy neki nem voltam annyira fontos mint ő nekem
Aztán ezek után szakított, mert már néhány napja folyton görcsöl rajtam, sok nyomást érez, szerinte számonkérő vagyok, és már elmúltak irántam az érzelmei
szinte fel se fogtam hogy szakít, olyan hirtelen jött az egész, és hihetetlen hogy ennyi elég volt neki hogy eldobja az egészet
kapcsolatban voltunk de egyáltalán nem tűnt úgy mégsem mintha akarna engem, és ő elmondása szerint teljesen rámásztam, csak mert találkozni akartam vele mint ahogy azt egy normális kapcsolatban szokták
vélemények?
Az exed pártján állok.
Férfi vagyok és én is utálom ha egy csaj megsértődik hogyha nem írok vissza neki azonnal, vagy héten többször is akar talizni vagy egy hetet se bír ki tali nélkül.
Kapcsolatfüggő lányok nagyon lefárasztanak, van életem a csajon kivül is,ha vki rám akaszkodik nagyon hamar elegem lesz belőle. Szerintem exed is ilyen lehetett, elege lett belőle hogy minden percét veled kell töltenie, túlságosan nyomultál, szerintem a barátnödön kivül nem is volt semmi életed, ez taszító nagyon
Nem.
A normális az hogy a barátnőd mellett is van életed,nem szünik meg a világ.
#1 nem tudom mit véded ennyire, nekem van életem rajta kívül és nem arról van szó hogy 0-24ben minden egyes programjára el akarnék menni. csak szeretnék vele lenni, hiszen ő a barátnőm. tudod amikor már a saját szüleid és haverjaid is megkérdezik hogy 'na mizu, hogyhogy nem taliztok mostanában?' ott már tudod hogy baj van, és bármennyire hinni akarok a lánynak hogy ő szeretne talizni, mégsem tudok
és ilyenkor muszáj ezt leírnom neki, mert kíváncsi vagyok hogy mi a baja, mi az oka ennek, de ezzel csak mégjobban ellököm magamtól
#3 köszi, én is így érzek. bár nem minden találkozót mondott le, attól még nem éreztem magam közelebb hozzá mint a többi fiúbarátja
A "nem tudom mit érzek" részre reagálnék. Most hirtelen jött neked ez az esemény, megrázott és felkavart. Így nem lehet tisztán látni, látni a valóságot, az igazságot, nem lehet megérteni mi is történt. Hétköznapi dolgokba merülj el egy ideig, ne rágódj, zene, séta, futás, természet szemlélése - kinek mi jön be.
Mert olyan ilyenkor a tudatod -egy hasonlattal élve-, mint a vihartól felkavart tó - zavaros, háborgó. Ilyenkor a Hold képe (a valóság, az igazság) összetöredezett, nem is látszik. Ha lecsendesedik a tó (tudatod)- a tükörben megpillantod a Hold lépét (más szóval megérted a valóságot, igazságot).
Huhh figyi nem akarok kiábrándító lenni, valamelyest egyet értek veled is és vele is. Valóban nem jó ha egyik a másikra ráakaszkodik és nem hagyja érvényesülni, viszont azt tekintve hogy még egy hónapig sem voltatok együtt ...hát eléggé fura..
Már mint tényleg az első pár hónapban a párok általában tényleg "love"-ban szoktak égni ..és nem kerülni egymást.
A másik hogy amelyik kapcsolat eleve így kezdődik hogy folyamatos veszekedések tömkelege kíséri ..hát abból sem sülhet ki semmi jó..
Talán valamelyest túl sokat is képzeltél bele , hogy különleges.. (csak úgy elmondom én is most vagyok túl pár napja egy szakításon , én is azt hittem különleges az akit szeretem..de valójában én is egyre jobban kiábrándultam belőle és a végén már depressziós voltam valahányszor beszéltünk..)
Lehet hogy szimplán a lány idő közben észrevette hogy mégsem illetek össze és inkább hagyta az egészet a francba .. hagyta hagy ábrándulj ki belőle és hogy előbb utóbb te szakíts ...csak ő a végén még is hamarabb lépett és megtette azt amit te nem akartál :/
17/L
16 évesek vagytok. Te komolyabban gondoltad ezt mint o.
Semmi baj veled.
Fel a fejjel :)
Baromi érdekes, velem is nagyon hasonló esett meg a nyáron.
Én állandóan találkozni szerettem volna a hölggyel (egy idő után a barátnőmmel), amikor csak ráértünk (ebből nem volt olyan sok, szóval az állandóan kb heti 2-3 alkalmat jelentett), ő viszont - nem tudom miért - inkább csak akkor 'húzott elő', amikor szüksége volt arra, hogy valaki udvaroljon neki (kb kéthetente egy). Én erre jó voltam, és sajnos viszonylag későn jöttem rá, hogy igazából játszott velem. Amint kezdett komolyabbra fordulni a dolog (a barátnőm lett), egyből visszakozott, megijedt vagy nem tudom, úgyhogy hamar vége lett a kapcsolatunknak. Tudott ő szépeket mondani, hogy nagyon fontos vagyok a számára, meg hasonlók, de a tetteivel nem mutatta ezeket.
Hosszú volt, míg sikerült túllépni rajta (válogatós vagyok a lányok terén, kevesen vannak, akik megtetszenek nekem, ezért volt nehéz ezt is elengedni), lényeg, hogy sikerült.
Biztos vagyok benne, hogy most nagyon nehéz, de jobb így, hidd el. Sajna vannak ilyen lányok, meg kell hát keresni azokat, akik komolyabban is tudnak egy kapcsolatban lenni! ;)
20F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!