Hogy mondjam el barátomnak, hogy szükségem van néha egy kis magányra is?

Uljetek le es beszeljetek meg

Ha hajthatatlan akkor meg hagyd ott mert meg nem erett ahhoz elegge h felfogja

A kontaktlencse miatt az ember nem cseréli össze a j-t az ly-nal... Persze sokan nem tudnak helyesen írni, de megpróbálni javulni azért lehet. Megfojt, ideig. De ez persze csak apró megjegyzés.

Nem magányra vágysz, hanem egyedüllétre (a magánynál már zavar minket a helyzet). Ezt mondd meg neki, így. "Jobbak" eleve tudják, hogy az embernek szüksége van egyedüllétre. Főleg pl. művészeknek, de alapvetően mindenkinek, a pszichológusok ezt nagyon jól tudják.

Megpróbálnám ezt elmondani neki, javasolni egyszerűbb pszichológia könyveket, hogy képben legyen, hasznosabb tanulni, mint duzzogni.

Mindenképpen rendezni kell ezt, mert már most láthatóan hatalmas a szakadék köztetek e téren...

Ha éretlenül megsértődik, tegye, én azon sértődnek meg, hogy nem tiszteli az egyedüllét-igényemet, márpedig nem véletlenül vagyok sárkány. Nálam tudná, hogy nem veheti ezt el...

S hogyhogy még azt sem érti meg, amikor dolgod van? Az embereknek szokott lenni dolguk, ha erre még nem jött rá, nem tudom, hol élt eddig. Mit vár? Hogy csak vele foglalkozz, ha igénye van rá? Ez irreális. Le kéne ülni beszélni erről.

S ha dolgod van, nehogy találkozz vele (max. úgy, hogy a dolgodat is elintézed). Nehogy már elhanyagold az életed alapvető részeit, csak mert félsz, hogy megsértődik. Ne hagyd, hogy uraljon, hosszútávon amúgyse működne, de röviden sem egészséges. Muszáj megértenie, hogy te egy külön ember vagy, saját igényekkel, dolgokkal s nem ugrasz, amikor csak neki tetszik.