Hogyan lépjek túl rajta?

A sztori baroni hosszú ezért megpróbálom lerövidíteni.

Már egy éve (sajnos azóta se tudom kiverni a fejemből ,raadásul hihetetlen hogy szalad az idő) tetszik egy srác. De nem csak úgy 'bejön' hanem tényleg odavagyok érte.

Anno nem is tudtam kicsoda ,egy suliba jártunk (eggyel felettem volt ,most elsőéves egyetemista). Nég mielőtt bármit is tudtam volna róla egyfolytában nézett ,olykor már bámult úgy ahogy még senkit nem láttam hogy így nézne engem (nem arra a tipikus "megdugnám" nézésre gondolok). Aztán azt vettem észre mintha zavarban lenne ha ránézek stb.

Nekem egyre jobban tetszett és ezt próbáltam kimutani ,hátha történik valami. Nem történt.

Visszagondolva elég idiótán viselkedtem (akkoriban váltak el a szüleim ,szóval elég nehéz időszak volt és visszagondolva nem is értem hogy néhány dolgot miert csináltam -gondolok ez alatt éretlen vihorászásra v össze-vissza beszélésre ha ott volt es társai..)

Szóval összeszedtem a bátorságom és ráirtam. És nagyon kedves volt a beszélgetéseink alatt de nagyon keveset beszeltünk és így nem is lett belőle semmi.

Úgy voltam vele hogy akkor ennyi volt és bár majd' megőrültem ettől (időközben azért megismertem valamennyire ) nem csináltam már semmit.

De továbbra is ugyanúgy nézett.

Nyáron nen láttam ,majd a nyár utolsó hétvégéjén egyik este "összefutottunk" (ő is és én is a barátaimmal voltunk) és olyan volt mint régen amikor mertem remélni hogy akar tőlem valamit.

Nem vagyok szerelmes ,de volt mar viszonzatlan szerelemben részem ,tudon hogy az milyen de ez a 'helyzet' annál sokkal jobban nyomaszt. Láttam rajta az érdeklődést ,vak nem vagyok de mivel semmi nem történt nem tudom hová tenni a dolgokat.

És azóta sem tudom kiverni a fejemből. Igaz talán nem is akarom ,de fogalmam sincs hogy én tehetek-e még valamit.

Vagy csak nem tudta mit akar ,vagy a nem szándékos hülye viselkedésem az oka vagy fogalmam nincs.

Valaki valami tanács/tapasztalat/bármi?

17/L