Mit tegyek, hogy túl tudjak lépni? Egyáltalán normális, hogy így érzek? 16/L

Szóval, a szituáció csöppet bonyolult, de megpróbálom röviden és érthetően leírni.:D

Tavaly oda meg vissza voltam egy fiúért, aki az osztálytársam, így az agyammal mindig tudtam, hogy úgyse lehetne semmi komoly köztünk. (Nem mintha ez kizáró ok lenne, csak ő nem az az alkat) Viszont ő tette a szépet folyamatosan, de utólag kiderült, hogy még párhuzamosan vagy három lánnyal csinálta ezt. Egyszer csókolóztunk is, aminek nagy jelentőséget tulajdonítottam, mert azt hittem, ezek után már aztán tényleg összejövünk. De nem, csak kifogásokat talált. A jelzései végig azt mutatták, hogy én vagyok a legtökéletesebb, a legszebb, akit csak kívánhat.

A lényeg, hogy nagy nehezen túl lettem rajta. Most megismerkedtem egy másik fiúval, aki tényleg megbecsül, és eléggé alakul köztünk valami. De nem hagynak nyugodni a tavaly történtek, folyamatosan derülnek ki az újabb csavarok, meg hogy kinek csapta még a szelet. Nekem pedig a múlt év utólag "kellemes" emléknek maradt meg, betudtam egy beteljesületlen szerelemnek. Viszont most, hogy kiderül, közel sem az volt a helyzet, mint gondoltam, teljesen megkérdőjelezek mindent. Adott egy úgymond "önbizalmat", hogy a srácnak tetszettem, azt hittem különleges vagyok. Utólag pedig az egész bemocskolódik más lányokkal, és csak arra tudok gondolni, mekkora idióta naiv voltam, és mennyi időt pazaroltam rá.

Azt hittem, tényleg fontos vagyok neki, és csak nehezítő tényezők miatt nem jöttünk össze, így nem is bánkódtam.

Most viszont picit megrendült az önbizalmam.

Picit kettős érzéseim vannak, mindig is jó csajnak tartottam magam, de kétségeim vannak, hogy barátnőnek elég vagyok-e.