Lehet hogy mégis tetszem neki?

Figyelem, ez egy hosszú szöveg lesz, csak akkor pazarold rám az időd, ha van :D

Szóval van egy srác az osztályomban (nagy, sötétbarna kiskutyaszemek, állandóan mosolyog, és ha a közelben van, nekem is jobb kedvem van fogalmam sincs miért)

Körülbelül két hónapig voltam benne abban a rózsaszín felhőben, magyarán: a szívem kihagyott egy ütemet ha megláttam ha nem volt iskolában nem tudtam úgy élvezni az osztálytársak társaságát. (nem igazán beszéltünk, csak távolról néha összetalálkozott a tekintetünk, mert nem bírtam ki hogy ne nézegessem azt a két nagy barna szemet)

Akkor viszont eléggé nagy hadilábon álltam magammal, egyrészt: nagyon szerettem volna vele beszélgetni de nem mertem, mer úgy csinált mintha észre sem venne amikor 2-3 méteres közelségbe kerültünk.

másrészt: piszkosul zavart hogy teljesen belehabarodtam valakibe akit még csak nem is ismerek (ebben az évben lettünk osztálytársak) szóval az egyik felem az után sóvárgott, hogy mellette legyen, a másik felem sikoltva tiltakozott, mert egyszer így már hülyét csináltam magamból és nem akartam hogy újra megtörténjen.

Most így november elejére sikerült kicsit kitisztítani a fejemből (de csak épp annyira hogy a saját dolgomra is tudjak figyelni és ne kövessen még az álmomba is a Bociszemű Srác)

Összehaverkodtam egy másik sráccal, (évfolyamtársunk és minden szünetben átjár hozzám, meg barinőmhöz beszélgetni.

Na most az a helyzet hogy ha távolról is, de úgy éreztem Bociszem figyel rám, és most hogy a barátnőm beteg volt, az évfolyamtársunk csak velem tudott beszélgetni.

Eközben Bociszem egy időben kicsit szomorúbbnak tűnt, és őszintén aggódtam miatta.

Most, hogy látta milyen jól kijövök az évfolyamtársunkkal, mintha kattant volna benne valami, és már nem olyan közönyös mint volt.

Szerintetek flörtölésnek vehette amikor az Évfolyamtársunkkal vihorásztunk minden szünetben?

Talán mégis tetszem neki egy kicsit?