Választanom kell a szerelem és a barátság között!? Egyre jobban szenvedek a szerelbi bajaimmal. (Többi a leírásban)

Itt a sztory (csak mert sokan kéritek-ami nem baj-):

Tehát ott kezdődött, hogy jártam gimnázium előkészítőre és ott volt egy srác (M.) aki mindig hangoskodott és a barátjával (N.) szórakozott. Egész ősszel szurkoltam, hogy felvegyék őket és hogy egy osztályba kerüljünk.

(2016) Ősszel ugye összeverődött az osztály és egy osztályba is kerültem M.-val... De N.-t nem vették fel és M.-nak is volt a nyáron a fiúkkal egy elég csúnya vitája (mai napig nem tudom min veszek össze, de nőügy az biztos) így nem beszélt senkivel... Én meg egy elég anyáskodó és empatikus embes vagyok így odamentem hozzá és elkezdtem beszélgetni vele. Pár nap alatt barátok, majd később Legjobb Barátok lettünk. Ez előtt sose volt legjobb barátom. Mindig csak hozzácsapódtam egy-egy társasághoz és "elvoltam". Így ment ez egész Decemberig. Kirángatott az árnyékos szobámból. Egyikünk se akart többet csak barátságot. Mindemellett ugye őt folyton piszkálták a volt barátai, a lányok meg bunkónak tartották (teljesen alaptalanul...) ezért rám is elkezdtek pikkelni. A vége az lett, hogy elkezdett hanyagolni, hogy megóvjon. (Ezt ki is mondta és olyan aranyoooss, de nem?) Úgyhogy elkezdtem utánanézni a dolgoknak, bevonni egy két segítséget és most nélkülem, de boldog... mindenki kedveli (barátként) és ő az osztály egyik kulcsszereplője... Fáj a hiánya mert nélküle még most is a telefonom világában élnék BARÁTOK nélkül... De bármennyire fáj is, büszke vagyok magamra!😊