Azt hiszem beleestem a legjobb haveromba, de össze vagyok zavarodva. Mit tegyek?

Szerintem az ha valaki jóban van a csajokkal és beleszeressen a barátjába nem zárják ki egymást. Minthogy egy ilyen szerelem kizárja a lányokat az sem törvényszerű.

Hát ha én megint ilyen szerencsés lennék nem aggódnék a barátság ugrásától.

Voltam már hasonló helyzetben, és azt vettem észre hogy a külvilágtól való félelem az amit nehéz legyőzni.

Odáig jutottunk, hogy együtt tanultunk már otthon is, és teljesen be voltam indulva rá. Többször félmeztelenre vetkőztem előtte ösztönösen és csak nézett.

Féltem én is egyébbként és nem nagyon mertem továbblépni, aztán egyszer rákérdeztem.

Elmondta ő is hogy ott motoszkál a fejében és jól érzi magát velem, gondolt rá hogy történni fog valami, de ahogy hozzá éregettem éreztem rajta hogy most ez neki nem megy. Utánna még sokszor császkáltunk nyáron esténként is, rengeteget beszélgettünk én meg már teljesen szétizgultam magam.

Végülis aztán egyik este megint olyanra alakult a szitu, hogy majdnem lekaptam.

Nem haragudott érte, csak olyan lett mint egy bezárt kisgyerek, teljesen passzív és már én éreztem magam kicsit olyannak aki neheztel rá.

Ezt is megbeszéltük, de én eldöntöttem nem erőltetek semmit.

Lésőbb a továbbtanulás, a távolság elsodort minket egymástól.

Szerintem nagyon félt hogy kitudódott volna és megbélyegzik. Pedig egyikünk sem homo és nem is valami csajok réme típus.

Nekem a tanácsom az hogy hagyd ki az ismerősöket, és ne kösd senki orrára hogy s mint vagy vele.

Beszélgessetek akár a szexről is általánosságban, és kiderülhet miben egyeztek még, mire vágytok. Ha vonzódtok egymáshoz azt úgy is érezni fogjátok egymáson és szerintem akkor már nem kell sok...

Szerintem ha nem hengerled le a másikat akkor ezzel nem bántod meg.

Legfeljebb nem feküdtök le, de legalább egy lelki nyomástól megszabadultok. Ha meg elítél ezért téged akkor meg menjen is.