Normális ha egy 12 éves lány együtt jár egy 14 éves fiúval?

Ennyi idősen többre nincs is szükség, a korkülönbséggel meg a világon semmi baj nincs, legyetek csak együtt, töltsetek együtt sok időt, szórakozzatok, a többi jöhet később.

2 év az semmi, bár azért annyit megjegyeznék hogy elég fiatalok vagytok.

Ugyan azt amit te.

Én is így kezdtem és egyáltalán nem bántam meg.

20F

Kiskorúak között teljesen normális akár 4 év eltérés is (bár az már határeset, tehát 3 évnél nagyobb korkülönbség ekkor még nem ajánlott, a ti esetetek tehát rendben ennyiből is), a csókolózást is megengedhetitek magatoknak, semmi rossz nincs abban, sőt... Öröm és tapasztalatszerzés.

A szex meg ráér 16 éves kortól, amennyiben mindkét fél legalább 16 éves.

Pszichológiai szempontból és a törvénykezés szempontjából is helyén való, melyekről írsz és amelyekkel kiegészítettem.

A kölcsönös jó szándék meg evidens, magától értetődő kell legyen ahhoz, h elfogadható legyen, tehát hajrá, legyetek/maradjatok boldogok! :)

Egy pedagógus

"17/F Előző kommentelő vok, mellesleg egy pedagógus ne beszéljen már egy 12 éves gyereknek a csókolózásról meg a szexről mert még én is zavarba jövök ettől a témától, nem hogy még ő. :D Még ha jót is akartál tenni ezzel... Amúgy meg igaza van,"

A magyar kultúra meglehetősen prűd, és ez nem harmonikus érzelem, ráadásul számos negatív következménye van direkt módon , és közvetetten is.

Muszáj beszélni a szexről és nem 12 éveseknek csupán, hanem már MAGZATI KORTÓL. Ami azt jelenti, h az állapotos nő is jó, ha érzelmi kontaktusban van a méhében levő magzatával, beszél hozzá, egyfelől érzelmi kötődés kialakítása okán, másfelől hogy pozitív érzelmek érjék a magzatot, valamint intellektuális okokból is, mivel már magzati kortól tanuljuk a beszédet, ösztönösen.

Tehát az anya beszélgethet a magzatával is már.

És onnantól, hogy beszélget vele, fontos a szexualitásról is, a saját életkorának megfelelően, mert az élet egyik legfontosabb velejárója a szexualitás. Magzati korban, és csecsemőnek -többek között- az ő neméről beszélhet a szülő a gyermekélnek. Óvodás korban meg a gyermekek szexuális kíváncsisága a kamaszkorival vetekszik - persze a maguk módján, ami természetes.

A szexualitás az egyik legtermészetesebb dolog a világon, szomorú, h ebben az országban prűd hozzáállás jellemzi, többségében.

Az erről való tudás egyfelől azért is nagyon fontos már pici kortól, mert ha a saját életkorának megfelelő infóval nem rendelkezik a szexualitásról a gyermek, akkor az infóhiány mértéke szerinti fokban kiszolgáltatott ilyen téren, így például a sajnos nagyon is gyakori szexuális molesztálás áldozatává esélyesebben válnak (világszerte 15-20%-a a gyermekeknek valamilyen fokban átesik ezen sajnos).

(Sajnos a molesztálásról mint szintén fontos témáról se sok szó esik, se annak gyakoriságáról).

A nemi felvilágosítás gyakoribb és hatékonyabb alkalmazásával lényegesen lehetne csökkenteni ezt a negatívtendenciát.

Tehát a megelőzés okán szintén fontos téma a nemiség.

Nem beszélve kamaszkorban a fogamzásgátlás és a nemi úton terjedő fertőzések védelméről - vajon hogyan lehetnek a kamaszok felkészültek erre, ha nem beszélnénk eleget, és kellő hatékonysággal erről...?

És ha még a pedagógusok se beszélnének az iskolásokkal (eleve minden gyermekkorosztállyal) a szexről, akkor ebben a prűd országban mégis ki?? A szülők? Sajnos még mindig prűd a legtöbb mai szülő is, főleg az idősebb generáció...

(Japánról példát vehetnénk, világelsők a nemi felvilágosítás terén, a hatékony és nyílt jellegű módszerek miatt, mely ugyanakkor szintén magában foglalja a tapintatot és tiszteletet.)

Az előző, 17 éves hozzászóló úgy tesz, mintha nem hallott volna még nemi felvilágosításról, még iskolában sem. Ez komoly tévhiteket szült benne, de erről nem ő tehet, hanem ez a társadalom.