Miért ragaszkodom még mindig ehhez a lányhoz?

Kb. egy éve ismerem ezt a bizonyos lányt, és már akkor felgyulladt bennem valami különös vágy iránta, bár akkor még elég halványan. Az utóbbi hónapokban viszont tiszta szívemből beleszerettem. Ez a lány, a húgom legjobb barátnője, így többször is szoktam látni, van hogy nálunk is alszik. Elkezdtem vele én is kommunikálni, és jól el is beszélgettünk. Akkor még nem tudta, hogy belé vagyok esve. Több közös programunk is volt, például elhívtam őt strandra is, fizettem a belépőjét, ott is jól elvoltunk. Szeretek rajzolni, így le is rajzoltam őt, ami neki nagyon tetszett. Elmondtam neki minden titkomat, problémámat. Ezek után kicsit próbáltam érzékeltetni az iránta érzett szerelmemet. Mikor leesett neki, csak ennyit mondott: "Csak azt ne mond, hogy szerelmes vagy belém, oké?" Itt teljesen ledermedtem, hirtelen nem tudtam mit mondani... csak 3-4 nap múlva vallottam be neki mindent amit iránta érzek, de erre nem jött válasz. Ez idő alatt teljesen össze voltam törve, nem állt velem szóba azután, még üzenetet sem írt. A húgom kérdezett rá később, hogy miért nem ad nekem semmilyen választ a vallomásom után. Ekkor kaptam tőle egy olyan üzenetet, hogy "Oké", és ennyi, utána megint nem foglalkozott velem. Később megmondtam neki, hogy most ezért kellett megutálnod, mert elmondtam, hogy szeretlek? Ekkor kaptam azt a választ, hogy "Figyelj, szerintem maradjunk csak barátok". Megmondtam neki, hogy Rendben, de nem lesz olyan könnyű elfojtani az iránta érzett vágyaimat, és hogy ennyire mint én soha senki nem fogja szeretni. Na ezek után tényleg teljes mértékben elhanyagolt, semmibe vett. Nem értettem meg, hogy miért azt utálja, aki foglalkozik vele.. minden egyes nap csak rá gondolok, hiányzik, hallani akarom a hangját, látni szeretném őt. Tudtommal semmi rosszat nem csináltam neki, sőt inkább csak a jót próbáltam mindig. Nem régen megírta nekem, hogy semmi gond nincs, barátként fog viselkedni velem. Utána megtudtam, hogy egy bálba tartózkodik, így magabiztosan én is elindultam oda, pedig én egy évben ha 2x elmegyek ilyen szórakozó helyekre akkor sokat mondok. Ott volt a terem közepén, felkértem táncolni, ekkor rám nézett ilyen unott, undok lenéző tekintettel, és annyit mondott "nem", majd elfutott a másik irányba. Az az érzés volt eddigi életem legborzasztóbb érzése... ott álltam a terem közepén egyedül pár percig, és le voltam fagyva. Futni akartam, menekülni onnan, de nem tudtam mozogni. Sírni tudtam volna. Teljesen összetörtem. Nagyon mérges voltam rá, később megírtam neki, hogy milyen bunkón viselkedik velem, és hogy nem tudom elképzelni, hogy mi váltotta ezt ki benne, pedig én barátként mentem oda hozzá.. azt hittem egy bálban normális dolog ha táncra hívnak egy lányt. Megnyugodtam később, és megkerestem őt személyesen. Megkérdeztem tőle, hogy most mi a baja velem? miért utál? "Annyit mondott, hogy most hagyjuk, nincs semmi" és elment. Később ismét szóba állt velem, lehet csak megsajnált, mert én nagyon rosszul voltam, és vagyok is még mindig miatta, aludni, enni se tudok nagyon... teljesen tönkretett, de még mindig szeretem. Később elmondta, hogy az zavarta, hogy rá voltam állva... pedig ez nem igaz. Találkozni nem akar velem, de most már ír üzenetet, de látom rajta, hogy valami nagyon bántja, meg hogy szerintem csak kényszerből ír vissza nekem. Én sokat szoktam neki írni, ő meg csak pár szavas mondatokat. Amúgy észrevettem, hogy mióta ismerem, mindig kicsit olyan szomorkás hangulatba volt. Nem régen rákérdeztem, hogy mi a baj? Szeretnék neki segíteni, de azt mondja, ezt fiúnak nem lehet elmondani, meg nem érteném meg. Biztos vagyok benne, hogy szerelmes valakibe, csak az a baj, hogy akikkel lenni szokott, azok eléggé bunkó emberek, egoisták, nagyképűek, és csak kihasználják az embert. De ha ő ezek után sír, akkor nem tudok mit tenni.

Egy mostani beszélgetésünk: [link]

Ezek engem nagyon megbántanak. És ennek ellenére még mindig szerelmes vagyok belé. Hogy tudok még ezek után ragaszkodni hozzá? Már szánalmasnak érzem magamat, hogy utána futkosok. Mással tökre elvan, engem elhanyagol, és rossz látni ezt.

Engem bántott meg, és azt játssza, hogy én bántottam őt meg. Nagyon le vagyok épülve már miatta, egész nyaram ezzel telt el, szomorú vagyok. De hogy mondhatnék le róla? Többen mondják, hogy majd elmúlik.. szeretném, meg nem is.. ennek soha nem lesz vége, sírig el fog kísérni.