Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ennyi idő után azt mondta hogy szeret. Meneküljek?
Alig pár napja ismerek egy srácot, akivel egy buliban ismerkedtünk meg. Igaz hogy akkor eléggé összemelegedtünk, ölelgettük egymást, egész végig együtt voltunk, beszélgettünk, és elcsattant pár csók is. Igazából külsőre annyira nem tetszik a srác, de nagyon jól éreztem magam vele, aranyos volt velem és látszott rajta hogy igazán érdeklem, ő nem olyan pasi aki csak megfektetni akar.
Nem rég találkoztunk másodjára is, és mondta, hogy úgy érzi mintha már ezer éve ismernénk egymást, mintha mindig is engem keresett volna. Mondta, hogy azóta az este óta csak rám tudott gondolni, olyan jól érezte magát velem.
Én valahogy nem teljesen éreztem ugyanezt mint ő, de úgy voltam vele hogy aranyos hogy ilyeneket mond, ő biztos megbecsülne és szeretne, hiába nem helyes, adnék neki egy esélyt, hátha belé szeretek és ő boldoggá tesz majd. Aztán egyre többször magához ölelt, nagyon sokszor próbált megcsókolni, és ez nekem már kicsit sok volt... Aztán a végére azt mondta nekem, hogy szeret. Konkrétan alig bírtam szóhoz jutni, csak annyit mondtam neki hogy szerintem ő sem érezheti ezt még, korai ilyet mondani.
Én tényleg ilyen pasira vágyom, aki megbecsül és szeret.. De ez eléggé sok volt nekem, és inkább éreztem ezt az egészet taszítónak mint jónak. És nem tudom mi legyen.:/
Megbántani nem akarom, nagyon rendes srác, de alig ismerjük egymást és úgy érzem picit hogy ez nem működne köztünk. Aranyos velem de nekem ez sok volt. Meneküljek? És hogyan tegyem, hogy ne bántsam meg annyira?
Rosszul érzem magam emiatt eléggé..:(
18/L 18/F
válasza:Szerintem mondd ki kerek perec, hogy bírod te is, csak neked ez így sok egyszerre... Tuti szeret, és lassítani fog a kedvedért :) Látszik hogy klassz srác, szerintem becsüld meg. Ha így a "kapcsolatotok" elején már őszinte vagy vele és megmondod ha valami neked sok, az pozitív hatással lesz az egészre (amennyiben folytatódik).
Ismerkedjetek, aztán majd meglátod mi lesz. Szurkolok!!! (azért ha mégsem jön össze pls ne törd össze a gyerek szívét nagyon. Csak egy kicsit :D)
válasza:"Ha 2 ember jól érzi magát együtt, és úgy alakul, miért ne csókolózhatnának?"
Buliban meg sem lehet annyira ismerni senkit, hogy húúde jól érezd magad vele....
"Te pedig ha leugranál az intelligencia szintedről az egodra,valószínűleg szörnyet halnál:)"
Köszönöm,ez a mondatod azt jelenti,hogy magas az intelligenciám, az egom pedig alacsony. Ez így is van.
Tudod, ezt fordítva szokták mondani, de sebaj :D Beszólni is tudni kell :D
Nekem legalább van intelligenciám, belőled meg a primitív könnyűvérű viselkedés árad:)
Köszönöm utolsó előtti. :) Nagyon igazad van.
Miért ne lehetne nagyon jól érezni magad valakivel az első találkozásnál? :D Ez akkora hülyeség. Azt meg elírtam, tudom hogy fordítva szokás mondani. :D De emberből vagyok, én is szoktam hibázni, de legalább belátom. :D
A lényegen nem változtat, továbbra is előítéletes ember vagy, ami nem vall magas intelligencia szintre. :/ De nem baj, úgysem ismersz, ha ismernél, tudnád hogy milyen vagyok. Nagyon nem olyan, mint amilyennek gondolsz. :)
válasza:" De nem baj, úgysem ismersz, ha ismernél, tudnád hogy milyen vagyok. Nagyon nem olyan, mint amilyennek gondolsz. :)"
Ez a mondat azt súgja,hogy vannak elveid. Hogy nem ilyen vagy. Vagy nem? De ezeket az elveket te felrúgtad....
Egyébként a kérdésedre válaszolva: Nem normális,hogy valaki ennyi idő után mondja,hogy szeret. Mi alapján mondja? Ennyi ismeretséggel nem lehet senkit szeretni. Szerintem neki súlyos érzelmi problémái lehetnek. Vagy valami más. Itt valami nem stimmel nála. Én a helyedben menekülnék....
"Én valahogy nem teljesen éreztem ugyanezt mint ő, de úgy voltam vele hogy aranyos hogy ilyeneket mond, ő biztos megbecsülne és szeretne, hiába nem helyes, adnék neki egy esélyt, hátha belé szeretek és ő boldoggá tesz majd. "
Leírtad,hogy rég volt már párod. Ebből a mondatból látszik,hogy belőled most a magányos lány szólt, akinek az is elég,hogy most volt egy srác, aki aranyos volt vele. Olyan ez,mintha majdnem mindegy milyen alapon,csak legyen valakid.
De hidd el, az ő reakciója nem normális.
Ő gyakorlatilag majdnem egy idegen.
A srácról látszik,fogalma sincs,hogy közeledjen egy lányhoz. Úgy igazából. Mert buliban csókolózni egy hülye is tud, ahhoz nem kell tehetség.
18 éves vagy, szerintem ennél mindenképpen érettebben kellene látni a helyzetet.....
"Én tényleg ilyen pasira vágyom, aki megbecsül és szeret."
Honnan tudod,hogy megbecsül és szeret? NEM IS ISMERITEK EGYMÁST KÖNYÖRGÖM! ENnyi idő alatt nem fog kialakulni semmi ilyesmi.
Ne buliban keresgélj, mert rossz lesz a megítélésed. Elég felszínes némi ismeretség után csókolózni valakivel. Ha így folytatod, nem is fogsz kelleni senkinek kapcsolatra, mert ez a viselkedés nem fér bele egy olyan srác számára,akinek komolyak a szándékai.
Üdv: a nem intelligens válaszoló
Na és mivel rúgtam fel az elveimet? Chh. 2 barátom volt eddig, az egyikkel másfél évig, a másikkal fél évig voltunk együtt. Mindkettőt egy bálban ismertem meg, utána ismerkedtünk egy darabig és úgy jöttünk össze. Hónapok óta csak az olyanok "találnak be", akik ugyan jó pasik, de csak megfektetni akarnak, semmi mást. Így érthető, hogy most örülök egy rendes srácnak, akivel órákon keresztül jól elbeszélgettünk és végig figyelmes volt velem.
Abban igazad van, én sem érzem igazán normálisnak, hogy ilyet érez ennyi találkozás után, furcsálltam én is. De tekintve hogy én is ilyen voltam amikor először szerelmes voltam, lehet nem is olyan furcsa. Talán csak könnyen lesz szerelmes. Én az első páromnál már az első találkozásunk után rózsaszín felhők között éreztem magam... Szép emlékek. :) Mondjuk akkor 14 éves voltam és akkor éreztem először szerelmet, mára már én sem szeretek bele senkibe ilyen könnyen.
Az lehetséges tényleg, hogy kicsit magányos vagyok és vágyom már egy rendes srácra aki törődik velem, de rohadtul nem úgy vagyok vele, hogy mindegy ki, csak legyen valaki. Inkább vagyok egyedül mint olyannal, akivel nem vagyok boldog. De ő nagyon szimpatikus lett nekem, csak én is érzem, hogy kicsit elsiettük a dolgokat, és tényleg nem normális, hogy ennyi idő után ennyire odavan értem.
Én arról beszéltem, hogy rajta érezni, hogy megbecsülne és szeretne engem, és hogy én pont ilyen pasira vágyom. Lehet, hogy nem egyből alakulna ki, de rajta látszik, hogy csupaszív a srác, tehát nagy az esély arra hogy idővel megbecsülne és szeretne engem.
Nem buliban keresgélek egyáltalán, egyébként is ritkán járok. És nem szoktam csókolózgatni olyan srácokkal akiket nem is ismerek, de vele órákon keresztül beszélgettünk, magához ölelt és így megtörtént a csók. Ha 2 ember vágyik egymás csókjára miért ne tehetnék?
Úgy osztod itt az észt, mintha állandóan bulizni járnék és minden alkalommal megd*gatnám magam valakivel. Na, az ilyen lányokat nem akarják komoly kapcsolatra. Én pedig egyáltalán nem úgy viselkedek és nem is vagyok olyan, akit ne lehetne elképzelni barátnőnek. Csak sok pasi nem is akar komoly barátnőt, csak "arra" mennek, olyanokkal meg nem szoktam szóba állni.
Nem szokásom kevés idő alatt csókolózni senkivel, de ez most valahogy így jött ki. Egyikünk sem bánja, mert mindkettőnknek jól esett.
Beszéltem vele, és elmondtam neki, hogy vegyük visszább a tempót, ismerjük meg egymást jobban, aztán elválik mi lesz köztünk. Mindkettőnknek szimpatikus a másik, a többit meg majd meglátjuk hogy hogy alakul.
válasza:Értem amit leírtál,max. egyet nem értek vele.
Egyébként minek tetted fel a kérdést?
Te eldöntötted magadban,hogy nem menekülsz előle. Tök mindegy,mi mi válaszolunk.
Tegnap este késtségbeesetten írtad a kérdést, hogy hogyan menekülj úgy,hogy ne bántsd meg.
Most meg már szimpatikus, jó volt vele, meg folytatást akarsz. Bejön egy olyan ember, akinek fogalma sincs arról,hogyan kell olyan lényegesen fontos dolgokat csinálni, mint az udvarlás.
Én tényleg nem értek egyes embereket.
válasza:# 14 Nagyon tetszett a hozzászólásban az a rész, hogy a magányosságban szenvedők könnyebben ráakadnak a "horgukra", a zavaros érzelmi problémákkal küzdő emberekére.
Nekem is pont ilyen tapasztalatom volt: egy srác megvolt indulva, hogy akar kapcsolatot, valószínűleg ezt próbálta alátámasztani olyan romantikus elképzelésekkel, mint a misztikus "egymásnak vagyunk teremtve, érzem az elején" érzések, heves szerelem elviselhetetlensége, mindez akkor amikor még csak nem is ismer. Odajutottunk, hogy kezdetben csalódottan fogadta a visszautasításom, illetve a szakításom, mert jártunk egy ideig. Időnként közölte az olyan szövegeket, hogy hiányzom neki, nem kellett volna eltávolodni, meg hasonlók. Talán ennek hatására is, de meggondoltam magam (máskülönben tetszett is az illető), valami határozottsággal én is akartam tőle valamit, de aztán teljesen nevetségessé vált az egész, mint valami délibáb, akkor éreztem igazán az erőltetettséget, amikor már ő is indokolatlanul hátrált, miután jóban megismert, miközben én is magamat adtam (habár máskor rám is jellemző volt a megfeleléskényszer). Nem értettem az egészet, hogy minek hozakodott elő ilyen erőltetetten a nagy "szerelmével", és fogadja hisztisen a természetes szkeptikusságom, mintha ezzel megsérteni akarnám őt. Utána meg úgy állok az egészhez, hogy csak simán megakarom ismerni őt, akkor már semmit sem akar az egészből, mintha úgy venné, hogy "megérdemeltem", mert "megbántottam" az elején, mert nem vetettem hasra magam a türelmetlen odafutamodásaitól, és nem jelentettem ki első találkozásra, hogy egymásnak vagyunk teremtve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!