Miért van az, hogy látni szeretném, de ha ez csak strandon lehetséges, akkor inkább "lemondok" róla?

szóval van egy srác, aki nagyon tetszik, de nem lettünk annyira jóban suliban az év folyamán, hogy nyáron megkérdezzem, hogy eljönne-e velem valahova

de nagyon hiányzik, még igy is, hogy nem ismerem igazán és nagyon-nagyon szeretném legalább látni :/

mondta egy ismerősöm, hogy ő találkozott vele a strandon (ahova egyébként már hívott más, hogy menjek vele)

de ha csak a strandon láthatom, akkor inkább lemondok róla, mert nem akarom csodásítani magam előtte bikiniben :D :/

vékony vagyok ugyan, de nem vagyok megelégedve az alakommal és ezért a strandot sem nagyon szeretem

valahogy frusztráltnak érzem magam, ha bikiniben kell lennem, ha meg még az is ott van, aki tetszik, akkor meg főleg

alapból mindig parázom, hogy vajon mit gondolhat rólam, bikiniben meg aztán pláne :/

(elkezdtem már edzeni, de ahhoz is idő kell, hogy látszódjon :D )

Szerintetek ez miért lehet?

Mennyire normális?

Valamit tudok tenni ellene? ( vagy hogy legalább kevésbé érezzem magam feszültnek)

Veletek volt már hasonló?

köszi, ha végigolvastad :)

kort és nemet is légyszi :)

16/L