Hogyan nyissak újra mások felé?

Elhiszem, és meg is értem, hogy benned van ez a félelem, hasonló helyzetben voltam én is. Én azt tudom tanácsolni, hogy csak szépen, apránként, fokozatosan kell mindent kialakítani. Megéri óvatosnak lenni, de túlzasba sem szabad vinni. Szerintem először kezdj egy egyszerű beszélgetéssel, aztán kialakul a barátság, és lehet, hogy utána a többi. Egyébként pedig egyetértek a gondolatmeneteddel teljes mértékben. Egyébként hidd el, hogy ez majd magától ki fog alakulni egy bizonyos idő után, hogy újra nyitni fogsz. De annak már örülök, hogy az önbizalomhiányod változott. :)

Remélem, hogy valamit tudtam segíteni! L

Szerintem továbbra is szorongás a gond.

Korábban a súlyod miatt szorongtál, azt leküzdötted, aztán jött egy csalódás, és most amiatt szorongsz, és azért nem tudsz nyitni.

Tök mindegy, mi a szorongás tárgya, valójában a szorongás a gond.

Persze ezzel egyáltalán nem azt mondom, hogy felesleges volt lefogyni, tök jól tetted, csak abban tévedtél, hogy ez volt a fő problémád.

Nem lesz ez minden lánnyal. Azzal a lánnyal nem illettetek össze, de mással össze fogsz. Idő kell, mire megtalálod azt, akivel ugyanazt akarjátok és vonzódtok egymáshoz.

Az az ismerősöd, akiről azt látod, hogy mindig kapcsolatban van, nem válogat. Fontosabb neki, hogy ne legyen egyedül, mint hogy megtalálja, akivel tényleg egymásnak valók.

Szóval menj el barátaiddal vagy egyedül helyekre, szórakozni, dolgozni, és ha követed az érdeklődési köröd, a saját utadon mész, ahol önmagad vagy, találkozni fogsz a hozzád illővel.

Mindenkit utasítottak már el és nem mindig azért, mert nem elég jó. Amikor ismerkedsz, ez benne van a pakliban. De az is benne van, hogy valami jó fog kisülni belőle. Szóval próbáld ne magadra venni, ha valaki elutasít, légy hálás, mert nem vesztegette az idődet és így rátalálhatsz a hozzád valóra.

Ha 180 fokos fordulatot vett hirtelen, nézd meg, volt-e valami jel előtte, hogy nem akar többet, meg akart-e valóban ismerni téged, vagy csak felszínes ismerkedés volt.

Én is hasonlóan érzek.

Már azt hittem, hogy összejövünk, erre az utolsó utáni pillanatban meggondolta magát, és elég csúnyán dobott.

Részemről nem is (csak) a szorongás a probléma, hanem a bizalom hiánya.

Hiszen, mondjuk ki, a fiatal lányok általában kelendőek. Bárki, bármikor elveheti a józan eszét, elhagyhat egy jobb pasiért.

ma 11:45

Ez mindig is így volt. Legalábbis a 60-as évek óta. Nyafogás helyett tegyél azért, hogy jobb pasi legyél.

#6

Tudod ki a francnak van kedve állandóan azon görcsölni, hogy mikor hagy el a másik...

Nem is kell. Ha úgy vagy kapcsolatban, az régen rossz. Ez azért van, mert se magadban, se a másikban nem tudsz bízni, de akkor valóban alkalmatlan vagy párkapcsolatra, és úgy jobb is, ha még nincs.

Ellenben ezen lehet javítani, csak szembe kell nézni magaddal...

De ha te azt mondod, hogy ehelyett inkább egész életedben magányos akarsz lenni, felőlem legyél egész életedben magányos.