A tinilányok tényleg olyan könnyen kaphatók vagy ez csak legenda?

Sokunknál megjelenik az az állapot, hogy elkezdünk vágyni a szerelemre, de nincs a környezetünkben senki, aki felé irányulhatna, az osztálytársak gyerekesek. Így hát kialakul egy olyan állapot, amikor a lány még tudatalatt hisz a tündérmesék szőke hercegében, de már elég idős hozzá, hogy a valóságban is elkezdje keresni. Így saját magunkat hajlandóak vagyunk átverni, és egész mesevilágot szőni akár csak egy helyes fiú köré, akit az utcán látunk. Elég minimális érdeklődést mutatni, és a lány oda-meg viszza van, és halálosan szerelmesnek érzi magát, és természetesen a képzelt szerelméért bármit megtenne. Minél hosszabban tart az az állapot, amikor reménytelenül várja a nagy őt, annál nagyobb a siker is, bárkibe képesek vagyunk belelátni életünk szerelmét.

Én már jövök kifelé ebből az élethelyzetből (segítségemre volt a karantén, helyreállt a mentális egészségem), de évekig éltem ebben a tudatállapotban. Ha bárki rájött volna, nagyon csúnyán ki tudott volna használni - szerencsémre nem volt senki. Persze nem mindenki megy ezen keresztül, főleg nem ugyenabban az életkorban, nem is vagyok pszichológus, de másokon is tapasztaltam, kezdve a barátnőmmel, aki lassan három éve él egy nagyon rossz kapcsolatban, de láttam 11 éves kislányon is, hogy kezdődik ez az érzés.

Tessék, itt a magyarázatom, kezdj vele, amit akarsz, nem hiszem, hogy bármin is változtatna a viselkedéseddel kapcsolatban :)!