Mit tudok tenni, ha ilyen béna vagyok?

Szia, köszi ha elolvasod!

Egy 1 híján 20 éves lány vagyok, akinek még nem volt barátja. Ez annak köszönhető, hogy nagyon zárkózott tudok lenni, ha nem akarok akkor nem nyílok meg, még azoknak sem akik a közelemben vannak.

Pedig ha valakit igazán érdekel, hogy ki vagyok én, és normálisan bánik velem meg tud ismerni, egyébként már sokkal nyitottabb vagyok, mint voltam annó, vannak nagyon jó több éves barátságaim is.

De párkapcsolatba egyszerűen nem merek bele kezdeni, pedig van is egy olyan fiú, akivel el tudnám képzelni, igaz messze lakunk egymástól, az egyetemen ismertem meg, de már nem jár oda..

Messengeren szoktunk beszélgetni, van hogy napokig nem beszélünk, mert el vagyunk magunknak, aztán egyszer csak ráírunk a másikra valami hülyeséggel, vagy hogy mi történt a másikkal. Inkább baráti viszony van köztünk, de úgy érzem bármi kialakulhatna belőle, már egy éve ismerem, de sajnos nálam nehezen alakul ki a bizalom..főleg ha nem rövid távra tervezek :)

Ezalatt az első találkozáson kívül 2szer mentünk el együtt valamilyen eseményre. Az első után rögtön megijedtem, és kicsit leráztam, nehogy történjen valami, majd nem beszéltünk sokáig.

Utána ráírtam megint, mert bevallom hiányzott, és egy majdnem randi félére mentünk, de az is inkább baráti volt, mert végül többen is voltak velünk.

Viszont azt veszem észre, hogy nem akarom megismerni igazán, azért nem írok sűrűbben és annak ellenére, hogy simán találkozhattunk volna a nyáron ha akarok, nem taliztunk mert félek, hogy mi lenne belőle.

Miért vagyok ilyen gyáva?

Hogy tudom leküzdeni azt az érzést, hogy még csak szóba se jön a kapcsolat gondolata, de én már attól félek, hogy mi hogyan lesz, hogy tudnánk megoldani, mi van ha vége?

Igazából tudom, hogy vele kellene majd beszélnem, mert nem is tudom, hogy ő mit gondolhat, és elmondani neki hogy miért videlkedek így, de előtte Titeket kérdezlek.

Tudom, hogy borzasztó vagyok, de ha valakinek van valami tippje és leírja azt megköszönném. :)