16 évesen odaköltözni a barátomhoz? (kérlek ne ítélj el, okkal megyek oda)

Szóval az a helyzet hogy barátommal (ő 18 éves) fél éve vagyunk együtt, de igazából 5 éve ismerjük egymást. Egy egyesületben sportolunk, és hosszú nemzetközi edzőtáborban voltunk. Február elején mentünk ki, amikor konkrétan még csak pár országban volt jelen a koronavírus, és március közepén jöttünk volna vissza, de a vírus miatt rengeteg járatot töröltek, a mienket is, az elmúlt két hétben nem sikerült hazajutnunk, nagyon nehéz hetek voltak. (A csapatvezető és az edzőnk azon dolgoztak hogy valahogy hazamehessünk, de mivel messze voltunk Magyarországtól és alapból nem könnyű a két ország között utazgatni, ezért szinte eredménytelenül hívogatták a konzulátust meg mindenkit, nem akartak velünk foglalkozni.) Mindegy nem ez a lényeg, mert hála az égnek megvan végre a repjegyünk, nemsokára indulunk Berlinbe, onnan tudunk hazamenni. Na de az a kérdés, hogy ugye alap hogy 2 hét otthoni karanténban leszünk, de nekem a szüleim sem éppen fiatalok, valamint a nagymamám is velünk él, és nagyon nem akarom őket megfertőzni. A barátom szüleivel is nagyon jó a kapcsolatom, ők az egyesület vezetői, így ők is kint voltak velünk. Felajánlották hogy költözzek hozzájuk, hogy nehogy hazavigyem a betegséget a családomnak, nekik nem lenne gond ha ott lennék és nagyon szívesen látnak. A szüleim is támogatják és nagyon hálásak a barátom szüleinek hogy segítenek nekünk. Viszont ők (a barátom szülei) azt mondták hogy nyugodtan maradjak náluk egészen addig amíg el nem múlik ez a vírus, mert akár ha csak boltba mennék két hét után, akkor megfertőzhetnem a nagymamámat, szóval nem lenne szerencsés ide-oda utazgatnom és "költözködnöm". Ők nagyon jól állak anyagilag úgyhogy mem lenne nekik megterhelő, de természetesen meghálálnánk nekik.

A barátom odáig van az ötletért hiszen így nem lennénk elzárva egymástól a kijárási korlátozás idejére, és én is imádom őt és nagyon örülök neki hogy egész nap vele lehetek, de mégis olyan fura hogy fél éve vagyunk csak együtt és nála fogok lakni. Oké hogy szükséghelyzet van és nem "csak úgy" hozzájuk költözök, de ez akkor is ijesztő egy kicsit. Mire számítsak, hogy készüljek fel erre lelkileg? Amúgy sem vagyok a topon, ez a két hét mindannyiunkat kicsinált idegileg, de most ez olyan hirtelen jött...