Valaki meg tudná fogalmazni, hogy miért tetszik valakinek a house, trance zene (vagy pl. David Guetta)?

Itt nem a DJ vagy a leizzadt tömeg, vagy a videó a lényeg, hanem maga a zene. Bár sokan ezt nem tarják zenének, szóval akkor hangok csoportja :D Tudod mindenkit megérint a zene. Csak mindenkit máshogyan, és másmilyen zene. Egyébként az, hogy az ember mit hallgat, hangulatfüggő is lehet, van aki divatból, van aki megszokásból hallgat bizonyos zenéket.

Mondjuk pl én azért szeretem az ilyen pörgősebb zenéket, mert imádok táncolni, imádom a ritmust.

De most kérdező.

Akkor te milyen zenét is hallgatsz? :D

A zene abszolút emocionális dolog. Ha egy adott pillanatban egy zeneszám, találkozik az érzéseiddel, és ki tudsz nyílni rá, akkor az tetszeni fog. Hosszabb távon egész zenei stílusokat is megkedvelhet az ember így. És ennek a világon semmi köze a zene elméleti, vagy összhangzati komplexitásához!

Sokat számít a zenei nyitottság, illetve hogy milyen zenéhez szokott (szűkült) az ember. Bizonyos célokra csak bizonyos zenék jók (pl. salsa tánc, katonai indulók, stb.). Sokaknak döntő szempont a zene melletti körítés is (pl. egy Rammstein koncert színpadi show-elemei, a popzenék dinamikus videoklipjei), illetve az előadók maguk is befolyásolják az összhatást (pl. Michael Jackson, Richard Claydermann, stb.). A zenei koncepció is sokszor más, pl. a klasszikus zenében a dallam és a harmóniák a legfontosabbak, a metálban pedig a minél harapósabb, energikusabb hangzás. És akkor nem beszéltem az éneklésről, és a dalszövegekről...

Én pl. nem szeretem a house-t, de a trance-t néha szívesen elhallgatom. A szétáradóan telt és futurisztikus hangzása bennem jó érzést kelt, a viszonylagos egyhangúsága miatt kellemesen el lehet révedni közben, akár munka közben is jól esik. Az akkordokhoz és szőnyegekhez felhasznált szintetizátor hangzások sokszorozottak, akár egy szimfonikus nagyzenekar vonós szekciói, megspékelve erős téreffektekkel, ez okozza a teltségérzetet. A tuctuc ritmus nekem alapvetően nem tetszik, de ebben a műfajban mégis elviselem, valószínűleg azért, mert inkább az akkordok, az arpeggiók vannak előtérbe helyezve. Eszembe nem jutna lemenni egy trance-buliba, de el tudom képzelni, hogy mások ezt teszik, akik mozogni szeretnének, és közben agyilag totálisan kikapcsolni.

Huh, ez hosszú lett... bocsi!