A Fender Jazzmasternek miért jazzmaster a neve?

Leo Fender a jazz-zenészek számára alkotta meg ezt a gitárt, még az ötvenes évek végén. Akkoriban (és most is egyébként) ezt a piacot a félakusztikus gitárok uralták, főleg Gibson. Leo be akart törni erre a piacra egy tömör testű elektromossal, és telepakolta olyan cuccokkal, amik úgy érezte, hogy vonzani fogják a jazzgitárosokat: a tele/strat hangszedőktől teljesen eltérő felépítésű, jazzesebb hangzású single coil hangszedők, lead/rhythm kapcsoló, amivel megfelelő beállítás mellett egy pillanat alatt vastagabb/húsosabb hangzásra kapcsolható a gitár, teljesen újratervezett, lockolható lebegő tremoló, ülő játékra optimalizált testforma.

Csak épp a gitárosok már akkor is ragaszkodtak a régi, hagyományos formákhoz, így a jazzgitárosok körébe nem sikerült betörni. Ellenben a szárnyát akkoriban bontogató surf rock zene felkarolta és a surf music ikonikus hangszere lett. Ez olyannyira összefort a jazzmasterekkel, hogy a későbbiekben - mind a mai napig - a fejükön hullámokat jelképező rajzok találhatóak a Fender Jazzmaster felirat előtt/mögött:

[link]

Igen, távolabbra nyúlik a nyaka, meg nagyobb is a teste valamivel. Nem igazán tudom jobban kifejteni a dolgot: Leo úgy tervezte meg ezt a gitárt, hogy ülve kényelmesebb legyen, mint egy tele/strat normál, illetve klasszikus pozícióban is, mert a jazzgitárosok többnyire ülve gitároznak. Hogy ezt egész pontosan hogy számította ki, nem tudom, de igaza lett: ha játszottál már jazzmasteren ülve, tényleg baromi kényelmes. A távolabbra nyúló nyak kifejezetten jó, ha felsőbb fekvéseken kell játszani, maga a testforma, kivágások, minden meg pont úgy van kialakítva, hogy úgy érezze az ember, hogy ezt éppen odateremtették a kezébe/lábára/ölébe. Egyszerűen jobb és kényelmesebb vele ülve játszani, mint egy telén/straton (vagy ami azt illeti, bármelyik töröm testű elektromoson talán a Fender Jaguárt kivéve) - persze ez csak az én véleményem, és szubjektív dolog, de engem meggyőzött, hogy jó munkát végzett vele Leo.

Ezt az ábrát sikerült találnom, ha esetleg segít:

[link]

Ami a tremolót illeti, alapból egy lebegő tremoló, nagyon direkt, teljesen más érzés, mint egy sima strat tremolót, vagy floyd rose-ot. Elvileg a Bigsby-hez hasonló, Bigsby tremolót viszont még nem használtam, így személyesen nemt udom ezt megerősíteni, vagy cáfolni. Mindenesetre a tremolós híd elhelyezéséből, illetve a (hagyományos) babák kialakításából adódóan a húrok törési szöge nagyon kicsi, ami a Jazzmasterek tipikus hangjának, illetve hangkitartásának kialakításában jelentős szerepet játszik.

A lockolásról szintén nem tudok részleteket, mivel jelenleg csak a legdrágább Jazzmastereken van meg ez a funkció, a Squier-ek, illetve pár MiM Fender nem rendelkezik a lock gombbal és nekem nagy sajnálatomra még csak ilyet volt alkalmam próbálni, így nem tudtam még személyesen megnézni, mit is tud az a lock gomb. Mindenesetre egy leírás róla:

[link]

Személyes szerény véleményem szerint amúgy minden idők egyik legzseniálisabb és legalulértékeltebb gitártípusa a Jazzmaster :)

Igazából eredetileg a surf rock karolta fel az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején. Aztán a surf rock őrület lecsendesedett és a jazzmaster ki is ment a divatból, a 70-es évekre teljesen mellőzött lett. Jóval később történt, hogy az alternatív zenekarok felfedezték maguknak. (És ők is inkább a Jaguar irányába mennek.) Mostanában megint felfedezték az alternatív zenekarok, előadók, lsd Dinosaur Jr. és társai. Mostanában alatt azt értve, hogy kb 2 évtizede.

Nem tudom, hogy Leo valaha is fizetett volna-e bárkinek azért, hogy használja a gitárjait, erről nincs semmilyen infóm. Mindenesetre szerintem ő teljesen jól megvolt azzal, hogy a stratocasterjeit veszik, mint a cukrot és eleinte a jazzmaster eladásokra sem lehetett semmi panasza. Az apró részletkérdés, hogy totál más célközönség kezdte venni, mint amilyet ő megcélzott vele :D

Amúgy őszintén szólva a legtöbb jazzmaster mind a mai napig tökéletesen alkalmas lenne jazzre, ha valaki épp azt akarna vele játszani.