Zene szakértők! Osszhangzatos mollra építhető diatonikus hetes akkordok Hogy is van ez?

A C összhangzatos moll skálánk hangjai ugye:

C - D - Esz - F - G - Asz - H - C

Ez egy hangnyi eltérés a C természetes moll skálához képest, ahol a VII. fokon H helyett B áll, azaz:

C - D - Esz - F - G - Asz - B - C

A természetes és a harmonikus mollok között a VII. fokban van a különbség: a harmonikus mollnál ez a fok egy fél hanggal meg van emelve a természetes mollhoz képest.

A három b módosítójel a C-moll skála módosítójele. A C-moll az Esz-dúr párhuzamos mollja. Az Esz-dúr módosítójele a három b, és a párhuzamos mollja ugyanezt a módosítójelet kapja. Nem tudom, tudod-e miért, ha esetleg nem, de érdekel, leírom szívesen.

Minden egyes skálának megvannak a megfelelő fokaira felépíthető akkordjai. Leginkább hármas- és négyeshangzatokkal szoktak foglalkozni, úgy látom, ti most a négyeshangzatokkal törődtök. Négyeshangzatot _alap, legegyszerűbb esetben_ úgy állítunk elő, hogy fogunk egy alaphangot, arra építünk egy tercet, egy kvintet és egy szeptimet. Avagy más megfogalmazásban ugyanez: az alaphangra építünk egy tercet. Arra a tercre még egy tercet. Majd erre a tercre is még egy tercet - az eredmény ugyanaz, az alaphanghoz képest tercünk, kvintünk és szeptimünk van. Ezekből az N3 K3 K3 stb jellegű felírásokból úgy tűnik, ti ez utóbbi megközelítésben vizsgáljátok a dolgokat, ami nekem minimum szokatlannak tűnik, én biztos, hogy nem így tanítanám, illetve az összhangzattani szakirodalomban a legritkább esetben dívik ez a megközelítés, de ez van.

Az alaphang, amire a négyeshangzatot építjük, mindig a skála valamelyik meghatározott foka lesz. Nézzük az összhangzatos C-mollt.

- Első fok: C. Ez lesz az alaphang. Nézzük meg, hogy a skálánkban mi a terce. Kettőt lépünk jobbra, ez az Esz hang lesz. Ez a C-hez képest egy kisterc, azaz van egy K3 kezdésnek. Az Esz-nek nézzük meg, hogy mi a terce a skálánkban, kettőt lépünk jobbra megint, a G hang lesz az. Ez egy nagyterc, azaz N3. A G-re is tegyünk rá egy tercet, ez az összhangzatos C-moll skálában a H hang lesz. Ez szintén nagyterc. Így az első fokra felépített négyeshangzatunk K3 N3 N3, ami egy ún. hiper moll szeptimakkord. Ez egy moll szeptimakkord nagyszeptimmel. Akkordtáblázatokban Cm(maj7)-ként fogod megtalálni.

És meg is fejtettük, hogy milyen akkordot építhettünk az első fokra. Egy nehézség lehet, mégpedig az, hogy megállapítsd, hogy melyik terc kicsi és melyik nagy. Nem tudom, ez megy-e. Ha nem, akkor a kromatikus skálát hívhatod segítségül. Pl C és Esz esetében, megnézzük, hogy a kromatikus skálán mennyit kell lépkedni: C - Desz - D - Esz, azaz a C-től még három félhangot mentünk kromatikusan. Ez kistercet jelent. Esz és G között pedig: Esz - E - F - Gesz - G. Négyet léptünk a kromatikus skálán, hogy Esz-ről G-re jussunk, ez nagytercet jelent. Minden tercnél megnézed, mennyit kell lépni a kromatikus skálán, és meg is van, hogy kicsi, vagy nagy az a terc.

Nézzük meg a második fokát a skálának. Ott az alaphangunk, amire az akkordot építjük a D lesz. A D terce a skálánkban az F, ami egy kisterc, azaz K3. Az F terce az Asz, ami szintén kisterc, K3. És végül az Asz terce a skálánkban a C, ami egy nagyterc lesz. Így az akkordunk K3 K3 N3 felépítésű, ami egy félszűkített szeptimakkord. Akkordjelölésekben Dm7b5-ként találod meg.

A skála összes hangjánál ezt végigjátszod, és minden hangjára meg tudod nézni, hogy milyen szeptimakkord fog épülni. A harmadik foknál az Esz-re építed a terceket, lesz egy Esz - G - H - D hangokból álló négyeshangzatod, megnézed a hangközöket, megállapítod, az milyen szeptimakkord. És az összesnél így mész végig.

Akkor tudod, hogy melyik hangközök milyen szeptimakkordokat eredményeznek, ugye? Ha ez megvan és ezt tudod, a fenti módszerrel nem csak az összhangzatos C-moll, de az összes diatonikus skála négyeshangzatait meg tudod nézni, az összes fokon.

Hopp, egy kérdést nem válaszoltam meg.

A C természetes mollnál három módosított hangunk van: Esz, Asz, és B. Az összhangzatos mollban a B helyett H van, viszont az előjegyzés marad három b. Ezt pedig úgy lehet megoldani, hogy a H-nál feloldójelet rakunk, jelezve, hogy hiába változna az előjegyzés szerint B-re, valójában ő marad H.

Az alaphangra épített N3 N3 K3 hangközök egy bővített szeptimakkordot adnak ki, nem pedig moll szeptimakkordot, ahogy a tanár írta... Moll szeptimakkordnál az alaphangra egy kistercet építünk, arra egy nagytercet, majd arra egy kis tercet, azaz alaphang + K3 + N3 + K3

C-re építve ez C - E - G - B. Csak épp az összhangzatos C-moll skálában nincs E, hanem Esz van helyette, ezért kisterccel indulunk, nem naggyal.

Ha belegondolsz, egy moll skálánál az alaphangról indított terc mindig kisterc lesz, azaz K3, pont ettől moll jellegű egy skála, ez az egész lényege.

A természetes moll skála első fokára épített négyeshangzat az tényleg egy moll szeptimakkord: C - Esz - G - B. De ez a természetes mollé, nem az összhangzatosé. A kettő közötti különbség itt pont tettenérhető. Egy skála alaphangjára épített szeptimakkord utolsó hangja pont a skála hetedik hangja lesz (ettől szeptimakkord), és a természetes, meg az összhangzatos moll épp ebben különbözik, az összhangzatos mollnál felemeljük fél hanggal a hetedik fokot, tehát változik a szeptimakkord jellege is. Így moll szeptimakkordból hiper moll lesz - az alaphanghoz képest nagyszeptimünk lesz kisszeptim helyett.

Biztos összhangzatos mollra írtátok fel a dolgokat? Milyen hangokat írtatok fel, mit tartalmaz a skála?

Ha fogsz egy hangot és N3 K3 K3 hangközöket építesz egymás után, abból pedig domináns szeptimakkord lesz, nem félszűk. Totál zagyvaságokat ír ez a tanár. Két dolgot tudok javasolni: vagy nyugodtan mutasd meg neki, amit most én itt leírtam neked, és innen is csókoltatom, vagy add meg az emailcímét, és ráírok, hogy ez most mégis mi akar lenni. Természetesen ez esetben nem árulom el, kitől kaptam az infókat, hogy ő miket iratott órán :) De ez így nagyon nem oké, és jó lenne vele tisztázni.

-------------

Igen, az ötödik fokot jól írtad le, szép munka! :)

Én alapvetően nagyon rossz módszernek tartom, hogy a tercek egymásutánjából vezetjük le az akkordokat, és totál nem így magyaráznám nektek, de oké, nézzük így a szeptimakkordokat.

Mindig van egy alaphangunk, arra jön három egymásra épített terc. Ezen tercek jellege szerint:

- Domináns szeptimakkord: N3 K3 K3

- Dúr, avagy major szeptimakkord: N3 K3 N3

- Moll, avagy minor szeptimakkord: K3 N3 K3

- hiper moll, avagy moll major szeptimakkord: K3 N3 N3

- bővített szeptimakkord: N3 N3 K3

- bővített domináns szeptimakkord: N3 N3 SZ3 (ez utolsó egy szűkített terc, kiegyenlített hangolásnál ez egy nagyszekunddal megegyező hangköz)

- félszűkített szeptimakkord: K3 K3 N3

- szűkített szeptimakkord: K3 K3 K3

A kvintkörről is írok neked majd még szerintem ma, de most ennyire volt időm így hirtelen :)

Ahogy ígértem, a folytatás :)

Itt a kvintkör: [link]

Nézd meg mondjuk, hogy G-dúrnál, vagy E-mollnál hova kerül az az egy kereszt az előjegyzésben. Mindenhol violinkulcsunk van, a G-dúrnál/E-mollnál a kereszt pedig a legfelső vonalon fekszik. A legfelső vonalon lévő hang egy F hang. A módosítójel ezt a hangot fogja módosítani, így F-ből Fisz lesz mindenhol, kivéve ha feloldójel van előtte.

Nézzük meg mondjuk, hogy ha két kereszt a módosítójelünk, akkor hol fekszenek a keresztek (ez ugye D-dúr vagy H-moll). A legfelső vonal mellett még az (alulról) harmadik vonalkozre, ami a C hang helye. Így az F és a C hangok módosulnak Fisz-re és Cisz-re.

Nézzünk egy F-dúrt, avagy D-mollt. A kottánk kellős közepén van a b módosítójel, a H hang helyén, így a H-t fogja módosítani, méghozzá félhanggal lefelé, B-re.

Mindig fix helyen vannak a keresztek, vagy bék az előjegyzésben, és mindig azokat a hangokat módosítják, ahol fekszenek.

Ha viszont nincs előtted kotta, hanem neked kellene kitalálni, hova is rakjuk a módosítójeleket, akkor már nehezebb az ügy. Első körben ki kell találni, hogy jönnek egymás után a skálák. Most skálák alatt dúr-skálákat fogok érteni, a dúr skálákat nézzük végig.

Menjünk az egyre több keresztek irányába. Nem tudom, tudod-e mi az a tetrakord, ha igen, akkor mindegy az adott dúr skála felső tetrakordja lesz a következő dúr skálánk alsó tetrakordja és így megyünk szépen folyamatosan és növekszik a keresztek száma.

Ha ez nem megy így, akkor másik megközelítés: mindig egy adott skála ötödik foka lesz az eggyel több keresztes skála első foka, ahogy a keresztek növekszenek.

C-dúr: nulla kereszt. A C-dúr skála ötödik foka a G hang. Azaz az egy keresztes skála első foka a G hang, így G-dúr skálánk lesz. A G-dúr skála ötödik foka a D, így a következő skála kezdőhangja a D lesz, a kétkeresztes skálánk a D-dúr. A D-dúr skála ötödik fokán az A hang áll, így a háromkeresztes skálánk az A-dúr. És így megy tovább. És minden egyes lépésnél felemeljük az új skálánk hetedik fokát fél fokkal az előzőhöz képest.

C-dúr: nincs semmi emelve

G-dúr: a hetedik fok, azaz F hang emelve Fiszre

D-dúr: marad a Fisz, emellett a hetedik fok, azaz C emelve Ciszre

A-dúr: marad a Fisz meg a Cisz, és a hetedik fok, azaz G emelve Giszre

És így tovább.

Ha pedig a bés irányba haladnál, az új skála első tagja mindig a régi skála negyedik tagja. C-dúr negyedik tagja az F, azaz egy bés skála az F-dúr. A F-dúr negyedik tagja a B, azaz a két bés skála a B-dúr. A B-dúr negyedik tagja az Esz, a három bés skála az Esz-dúr. És így tovább.

A leeresztett hang meg szintén mindig a negyedik.

C-dúr: nincs leeresztett hang

F-dúr: a negyedik fok leeresztett, azaz H-ból lesz B.

B-dúr: marad a B, és leeresztjük mellé a negyedik fokot, így E-ből Esz lesz

és így tovább.

A párhuzamos mollokon meg sokat nem kell gondolkozni. Alap esetben, ha természetes mollról beszélünk, ugyanazok a hangok vannak egy dúr skála párhuzamos molljában, mint az adott dúr skálában. Az A-moll hangjai ugyanazok, mint a C-dúréi, az E-moll hangjai ugyanazok, mint a G-dúré stb stb. A különbség az, hogy a mollokat úgy képezzük, hogy az első hang a Dúr skála hatodik hangja. Magyarán lával kezdünk szolmizálni. C-dúr hatodik foka az A, az lesz a lá, ha elkezded a C-dúrt szolmizálni. A párhuzamos moll így az A-moll és elkezdheted, hogy lá ti dó ré mi fá szó lá ti. Összhangzatos mollnál meg felemeled a hetedik fokot, így lá ti dó ré mi fá szi lá lesz.

De a legegyszerűbb az eégszet úgy megjegyezni, hogy ahol van az előjegyzésben a módosítójel, az a hang változik, és ennyi. Ha pedig a skálák egymásutánját akarod megjegyeznni, a keresztek felé: Cérna Géza Diót Árul, Ezért Hármat Fiszetek. (Az utolsó kicsit pöszít :D ) Az első betűk megadják a skálák nevét.

A bés irányba pedig: Cérna Feri Babot Eszik, Asztala Deszkája Gesztenye.

Ha megnézed a kvintkört, stimmel :)