Fonográf - Edison Magyarországon c. számának mi amondanivalója?
Sziasztok,
Nem tudom dekódolni a rejtett üzenetet, mondjuk a mai viszonyok közepette, vagy akár az eredeti politikai körülmények között is, szerintetek mit jelent/sugall ez a szám?
ww.zeneszoveg.hu/dalszoveg/5195/fonograf/edison-magyarorszagon-zeneszoveg.html
Fodor István igazgató úr
(Budapest Villamossági Rt)
munkatársa volt Edisonnak
- habár mindez ma már a múlté
ezerkilencszáztizenegyben
Edison átjött Európába
s Fodor István kíséretével
ellátogatott Magyarországra
Úgy vélte:
Kár, hogy a magyar nyelvet
rajtunk kívül nem érti senki
Nem érti senki, nem érti senki
és nem is akarja megtanulni
A hazai munkás viszonyaink
Edisont komolyan érdekelték
S miért a tömeges kivándorlás
Fodor úrral ezt is megbeszélték
Edison úgy vélte nagy veszteség
hogy ilyen szép és haladó ország
nem biztosítja mindenkinek
a társadalmilag hasznos munkát
Úgy vélte:
Kár, hogy a magyar nyelvet
rajtunk kívül nem érti senki
Nem érti senki, nem érti senki
és nem is akarja megtanulni
Volt idő, mikor Amerikában
a haladó szellemű emberek
a fejükön Kossuth-kalapot hordtak
s a mellükre kokárdát tűztek
Edison így szólt Fodor Istvánhoz
„Mindig becsültem a magyarokat
Büszke lehet a nemzetére”
- Oly jól esnek az ilyen szavak
Így vélte:
Kár, hogy a magyar nyelvet
rajtunk kívül nem érti senki
Nem érti senki, nem érti senki
és nem is akarja megtanulni
"Ez a dal pedig arra példa, hogy ebben az országban tényleg nem változik soha semmi. Születik egy szám arról, hogy Edison 1911-ben Magyarországra látogat (méghozzá a Budapest Villamossági Rt. igazgatója, Fodor István meghívására, aki talán minden idők legvalószínűtlenebb magyar történelmi személyisége, aki egy popdal szövegébe került), sajnálkozik a tömeges kivándorlás miatt, és úgy véli, „nagy veszteség, hogy ilyen szép és haladó ország nem biztosítja mindenkinek a társadalmilag hasznos munkát”. Ez a szöveg másképp aktuális 1977-ben, és még mindig aktuális 2016-ban is. Arról nem is beszélve, mennyire „kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, nem érti senki, nem érti senki és nem is akarja megtanulni.” "
Egy részét megmagyarázza a fenti szöveg. A refrént idézi. Többfélét jelenthet, hogy a magyar nyelvet nem értik. Benne van az is, hogy egymást sem értjük, hiába ugyan az az anyanyelvünk. Benne van az is, hogy más országok sem érthetik meg a helyzetünket. Hogy aki büszke az országára, miért hagyja el. (Ezt főleg a kokárdás rész mutatja.) És benne van az is ami akkoriban gyakori volt a dalszövegekben, hogy el lehet mondani valamit amit egyébként nem lenne szabad, de mivel nem mindenki érti, mégis meg lehet tenni. A "rajtunk kívűl" elég sokféle embercsoportot jelenthet. Azt hiszem ilyesmiről szól.
Amikor készült, akkoriban volt valahány éves jubileuma annak, hogy Edison megalkotta a fonográfot. Ennek akartak emléket állítani, Bródy mesélte, hogy bevette magát egy nagy könyvtárba, onnét gyűjtött korabeli anyagot a szövegekhez. A Neoton Familia is megjelentetett egy számot erre az alkalomra Köszönjük Mr. Edison címmel.
Bródy itt is hozta a tőle megszokott filozofáló stílust (ellentétben a Neoton számával, ami egy "limonádé").
A Gúnya együttes paródia átirata (amit a Fonográf lemezén lévő két számból elegyített) valahogy így szólt:
1951-ben Sztahanov itt járt Budapesten.
Csepelen a csavargyárba meghívták egy túlórára.
Úgy vélte, kár hogy a magyar meggyet rajtunk kívűl nem eszi senki, nem eszi senki.
Nem is akarja megkóstolni.
Keressünk ebben is politikát?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!