Adott egy kulcs, amiben valami ritmust kéne impróznom. Honnan tudom, hogy milyen akkordok jók ott, és milyen egymásutániságban szólnak jól?

Első körben szerintem a magyar kifejezésekkel érdemes megismerkedni. Gondolom, eddig angol oldalakról tanultál ("key", "solozás"), ami alapvetően nem gond, de megnehezíti a kommunikációt, plusz némi kavarodás lehet a hangok neveinél: amit az angolok B-nek neveznek, az nálunk H, amit ők Bb-nek, az nálunk sima B.

A key amúgy hangnem magyarul, a solozás meg szólózás.

Ha mondjuk C-dúr skáláról beszélünk, akkor egy hétfokú, ún. diatonikus hangsorunk van, nem ötfokú, pentaton. Alapvetően az összes hangnembe egy-egy diatonikus skála hangjai tartoznak - bár nyilván nem kötelező mindet fel is használni. Mindenesetre ezekre a hangokra lehet meghatározott akkordokat építeni. Ha egy dúr skála fokait megszámozzuk, akkor dúr skálánál az alábbi akkordok építhetőek rá (először a hármashangzatot, majd a négyeshangzatot írom):

I: dúr, major szeptim

II: moll, minor szeptim

III: moll, minor szeptim

IV: dúr, major szeptim

V: dúr, domináns szeptim

VI: moll, minor szeptim

VII: szűkített, félszűkített szeptim

(A minor szeptimakkordokat pentaton szeptimakkordnak, a major szeptimakkordokat pedig hiper dúr szeptimakkordnak is szokták hívni, szóval ha ilyen néven találod meg őket, ne zavarjon össze.)

Ha ezt egy C-dúr skálára alkalmazzuk, akkor jelöléssel az alábbi hármashangzatok tartoznak hozzá:

C, Dm, Em, F, G, Am, H° (Illetve ez utóbbi angol nevezéktannal B°)

És ezek a négyeshangzatok:

Cmaj7, Dm7, Em7, Fmaj7, G7, Am7, Hm7b5 (Az utolsó az angoloknál Bm7b5)

Ezt eljátszhatod minden hangnemmel, csak a megfelelő hangokat kell sorba állítanod, és aszerint megnézned, milyen akkordok tartoznak hozzájuk. Pl G-dúr skálánál a hangok úgy mennek, hogy G - A - H - C - D - E - Fisz.

Ennek megfelelően a hármashangzatok:

G, Am, Hm (azaz Bm angolul), C, D, Em, F#°

A négyeshangzatok:

Gmaj7, Am7, Hm7 (azaz Bm7 angolul), Cmaj7, D7, Em7, F#m7b5

A többi dúr skálánál szerintem ezek után már menni fog a dolog :)

A természetes moll skáláknál ez így megy:

I: moll, minor szeptim

II: szűkített, félszűkített szeptim

III: dúr, major szeptim

IV: moll, minor szeptim

V: moll, minor szeptim

VI: dúr, major szeptim

VII: dúr, major szeptim

Példát most nem írnék, az előzőek alapján szerintem menni fog, de ha mégis, szólj, és megnézünk pár természetes moll skálát és végigvesszük a konkrét akkordokat.

Az egyes fokoknak megvan a maguk szerepe, ún. funkcióik. Ezeket a funkciókat el is nevezték, sorrendben ezek:

I: tonika

II: szupertonika

III: mediáns

IV: szubdomináns

V: domináns

VI: szubmediáns

VII: vezetőhang

Ezek közül a legnagyobb jelentősége a tonikának, a szubdominánsnak és a dominánsnak van - azaz az I, IV és V fokoknak. Amikor gitáron akkordozgat az ember, gyakran beleveszi ezek mellé még a szubmediánst is, azaz a VI fokot. Ha megnézed, egy rakat könnyűzene úgy épül fel, hogy ezt a négy akkordot használják az adott hangnemben. Azaz például C-dúrnál, ha hármashangzatokat sikálsz, akkor C-dúr, F-dúr, G-dúr, A-moll. Bele lehet venni az adott hangnem többi akkordját is, de ezek a leggyakrabban használtak.

Tulajdonképpen sok szabály nincs ezek sorrendjéről. Illetve van, de jövő hét végéig itt ülnék, ha végigvennénk, és nincs semmi kőbe vésve, így csak nagyvonalakban:

Ha egy zenei gondolat végére érsz, akkor érdemes a dominánsra épített hármashangzatot használnod (C-dúrban pl G-dúr akkordot), ha pedig lezárod a zenét, akkor három hármashangzattal zárni, amik sorrendben ezekre a funkciókra vannak építve: tonika - domináns - tonika. Pl C-dúrnál C-dúr, G-dúr, C-dúr. Esetleg léphetsz a hármashangzatokkal szubdominánsról a tonikára, C-dúr hangnemnél pl F-dúrról a C-dúrra. Ha ezeknek bővebben utána akarsz nézni, amiket most elmondtam, azokat így hívják: félzárlat, autentikus teljes zárlat és plagális teljes zárlat. Így tudsz rájuk keresni, de igazából első körben szerintem elég is annyi, amennyit elmondtam.

Ha nem a tonikával zársz, akkor nem vágod el a zenei feszültséget, lezáratlan érzete lesz a zenének. Ez nem feltétlen baj, ha direkt csinálod, de véletlenül nem a legszerencsésebb :)

Most így hirtelen ennyi. Az a helyzet, hogy ha csak egy kicsit is összeszedettebben meg bővebben akarok írni erről, már könyvnyi lenne, ami itt a GYK-n teljesen reménytelen vállalkozás, de remélem, valamennyire így is érthető, amiket írtam.

@7: Nagyon szívesen!

A relative minor-ral is van egy kis nyelvi kavar. A magyarban nagyon ritkán használjuk a relatív moll kifejezést, sokkal inkább párhuzamos moll-nak hívjuk azt, amit az angol relative minor-nak. Viszont az angolban a parallel minor teljesen mást jelent, mint a magyar párhuzamos moll (ugyanarra a tonikára épített mollt), szóval itt is szépen el lehet tévedni a terminológiai különbségekben.