Milyen skálák játszhatók egy adott akkordmenetre?

Igen, ha ennyiből áll a dal, és ebben a sorrendben megy, az alapvetően Em. Ha variálsz velük, akkor lehet más is.

Nézd meg, hogy ezeknek az akkordoknak milyen hangjaik vannak, írd fel sorba, és vizsgáld meg, hogy milyen skálák jöhetnek ki belőle. Ha ilyen kevés akkordod van, több is szóba jöhet. Em C Am G pl. a C-dúr skálában is benne van, tehát azt is használhatod, vagy annak a párját, az A-mollt.

És skálákat is lehet váltogatni dalokon belül, a hozzájuk tartozó akkordokkal együtt persze. Csak megfelelően elő kell készíteni.

Hogy szomorú vagy vidám lesz a hangzás, az nagyrészt attól függ, hogy melyik akkord a tonika, tehát melyik akkord az akkordmenet fő akkordja. Ez amúgy általában az utolsó, és gyakran az első akkord is, ami a dal végén sokszor hosszan ki van tartva. Ennél az akkordnál érzed azt, hogy feszültség nélkül be van fejezve a dal, nincs benned hiányérzet.

Fontos az is, hogy milyen irányba tartanak az akkordok. Ha eljátszva ereszkedő dallama lesz az egésznek, az szomorúbb hangzású, ha emelkedő, az vidámabb. Emelkedő mondjuk: Am Dm D7 G. De lehet hullámzó is persze, mondjuk C G E Am. Hogy milyen az iránya, azt az általános érzeten kívül az akkordok legmagasabb hangja mutatja meg, amivel dallamot is lehet vezetni. És persze így azzal is el lehet játszani, hogy akkordoknak egy vagy több felső hangját nem játszod ki, egész más hangulata lesz.

Nagyon nem mindegy még, hogy az akkordoknak melyik formáját alkalmazod. Ha a barré megy, akkor ezekkel érdemes próbálkozni. Nekem pl. a D-moll forma a legmollosabb moll, és a g-dúr forma a legdúrosabb dúr, amíg az E-dúr és az E-moll között érzetre nem olyan nagy a különbség. Ez azon is múlik, hogy egy adott akkordban hány olyan hang van, amitől az adott akkord dúr, moll, vagy mondjuk 7-es lesz. Minél több ilyen van benne, és ezek minél magasabban vannak, annál karakteresebben lesz az akkord dúr vagy moll. G-dúr akkord például a h hangtól lesz G-dúr, és ugye gitáron a G alapakkordban h hangból 2 is van. Ugyanúgy D-mollnál az f hang van legfelül, emiatt szomorkodik annyira.

A pentaton skálák pedig ugyanúgy alkalmazhatók, mint a modálisak, hiszen lényegében azok hiányos modális skálák, tehát még nehezebb is velük rosszat csinálni.

De amúgy kísérletezgetés az alapja mindennek. Attól, hogy egy dal szembemegy a szabályokkal, még lehet zseniális.