Mi ez az őrület mostanában, hogy semmit se ismernek el rock zenének, amit a '80-as évek után készítettek?

Arra gondolok, hogy egy elég tág réteg úgy vélekedik, hogy a Black Sabbath és hasonlók óta megállt az élet ebben a műfajban és mindent divatrocknak meg műrocknak neveznek, ami utána jelent meg és elég éles kiközösítéssel fordulnak azokhoz, akik az újabbakat szeretik. Váltig állítják, hogy túl mainstream, ezért nem lehet rock, hiába van iktatva a banda a Rock 'N Roll Hírességek Csarnokába is évek óta.

Ezen az oldalon is azt figyeltem meg, hogy a régi motorosok rajongói közül páran lenézik azokat, akik az újat szeretik és mondják, hogy csak pózerkednek, nem is igazi rock rajongók stb és olyanokat hordanak össze, hogy komolyan csak nézek és vonogatom a szemöldökömet... :D Ráhúzzák X bandákra, hogy csak a visongó tinilányok és depressziós tinifiúk szeretik őket, miközben az általuk kedvelt régi motoros bandák is elismerik őket és hajtják, hogy aki tizenévesen szereti ezt a zenét, az "nem is igazi rocker, mert csak divatból csinálja", hiába érzi át az illető az ide kapcsolódó életérzést. És közben bizonygatják, hogy azoknak, akik az újra is vevők, "mennyire szűk a látásmódjuk és nem ismerik fel a normális zenét, mert a Skillet, a Bullet For My Valentine, a Green Day és a hasonló tucatbandák érdeklik csak őket meg pár bénább Slipknot szám, de az is ritka."

Tudom, hogy minden körben vannak röghöz kötöttebbek, de nekem fura, hogy pont ebben a műfajban terjed ennyire a korlátoltabb látásmód :c