Mi a véleményetek a Slipknot Vol.3 (The Subliminal Verses) című albumáról?

Kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek róla, illetve, hogy melyik a kedvenc dalotok illetve dalaitok róla.

Nekem szinte a kedvenc albumom a Slipknot-tól, számomra a másik kedvenc mellette az All Hope Is Gone, amik ide oda cserélgetik nálam az első helyet, hol ez, hol az van az első helyen. Erősen befolyásoló tényező itt, hogy anno a Psychosocial-lal ismertem meg a zenekart, és így az All Hope-al indítottam, részben ezért is a másik kedvencem az a lemez.

Visszatérve a Vol. 3-ra, ugye gyakorlatilag vízválasztó albumról beszélünk, ahol elindultak egy dallamosabb, slágeresebb irányba, megjelentek a gitárszólók és az akusztikus balladák is. Az első két albumuk, a Slipknot és az Iowa, vitathatatlanul a metál zene történelem megkerülhetetlen alapkövei, de szerintem még a Vol. 3-at is ide lehet sorolni, bár erről már megoszlanak a vélemények. Az első kettő az biztos, de szerintem még a harmadik lemezük is megkerülhetetlen mérföldkő. Jól átgondolt, zeneileg és koncepcionálisan is profin kidolgozott a lemez, és a dalok szinte mintha kapcsolódnának egymáshoz, mintha egy történetet mesélnének el, nemcsak tartalmilag, hanem a sorrendjüket tekintve is. Vannak persze erre egyértelmű példák is, mint a két Vermillion dal, és egy példának pont a Vermillion 2 után jön egy olyan dal mint a The Nameless...

Nyilván aki az első két albummal szerette meg őket, annak tényleg szokatlan lehet, de szerintem ettől még egy nagyon jó lemez. Van egy megmagyarázhatatlan szomorú és titokzatos hangulata.

Nálam a kedvenc dalok terén muszáj két részre osztani őket. Vannak a slágerek, és vannak a csajozós, szerelmi bánatos dalok. A slágerek terén egyértelműen a Duality (van olyan metálos akinek nem?), Opium of the People, The Nameless és a Before I Forget.

A szerelmi bánatos téren pedig, mivel pont előtte, és utána is volt a magánéletemben mélypont ezen a téren, a Vermillion, Vermillion 2 és a The Nameless. Sajnos megtörtént események alapján az utóbbi három dal nekem nagyon beütött, de a The Nameless-sel kapcsolatban senki ne gondoljon rosszra, ott már maximum a refrén illik a magánéletembe.

Persze van olyan dal amit én egyikbe se sorolnék de mégis nagyon tetszik, pl. a Pulse of the Maggots, és olyan dalok is vannak amiket két külön csoportba osztottam, mégis szinte egy szinten vannak nálam mint gigaslágerek, ilyen nálam a Duality és a The Nameless.

Tehát a lényegre térve, mit gondoltok a lemezről, mit jelent nektek, mik a kedvenc dalaitok róla, de jöhet bármi ami eszetekbe jut róla, látjátok én is beleszőttem a magánéletemet.

A két évvel ezelőtti pesti koncert meg kik*rt brutális volt, életem egyik legnagyobb élménye, hogy láthattam őket a küzdőtérről.

26/F