Hol tudnék utána olvasni, hogy feltehetőleg mire gondolhatattak a szerzők, amikor meg írtak egy komolyzenei darabot/szónátát?

Mire gondolhatott? - Találgatás mezeje.

Róla szóló életrajz? - Az írója beállítottságától függően vagy igaz, vagy nem.

Önéletrajzi mű? - Ez állhat a legközelebb az igazsághoz, hacsak a szerző utólag nem akarja fényezni magát.

Legyen intó példa Arany János: mikor elképesztő verselemzések láttak napvilágot versiről, annyival reagált: "Gondolta a fene...". Ami két szempontból is fontos lehet a tárgy szempontjából:

- Más juthat más hangulatra, mint a szerző

- Egészen más befogadó műélvezőként másra asszociálni, mint a szerző, és egészen más dolog ezt publikálni is.

Amennyiben zenéről van szó én analitikus és élvezkedő zeneélvezetet különböztetek meg alapvetően. Analitikus fázisban, ismerkedik a zenével a hallgató, próbálja megérteni a zenét, annak belső összefüggéseit, az előadót, etc. És van az élvezkedő fázis, amikor élvezet mellé csak a fantázia szabta határokkal bíró szabad asszociációk is felsorakoznak.

Vannak un. programzenék, nem is kevesen. Legismertebbek Vivaldi Négy évszak, Beethoven Patetikus szimfónia vagy a XX.századból Dukas: Bűvészinas. Ezeknél a zenéknél a program visszafejthető a zenéből magának. Nemvéletlen, hogy "kakaókoncertek" kedvelt darabjai, hiszen beszélni lehet a zenékről, komoly infók megosztásával. (Azaz én a kakaókoncerteket ajánlanám elsődleges tájékozódási forrásnak.)

Mindazonáltal nem szabad túlspilázni a dolgot. Erre számomra legékesebb példa Rachmaninov művészete, aki úgy volt a világ egyik legnagyszerűbb pianistája, hogy a saját dolgait eléggé vérszegényen adta elő sokszor. Azaz van amikor a zenében magában több van, mint a szerző valaha is gondolta volna.