A toledo klasszikus gitarok nem gagyik / nem hangolódnak el könnyen?

Kezdésnek jó lesz. Sokan mondják, hogy pontatlan, nem tartja a hangolást. Ezek eleinte nem számítanak, mert ha tényleg kezdő vagy nem fogod kihallani a pontatlanságát, és eleinte nem is fogsz azokban a fekvésekben játszani, ahol szembeötlő a gitár konstrukciós hibája.

Hangolás: a nylon húrnak van egy rossz szokása, hogy nyúlik, különösen az első egy hétben. Ebben az időszakban rengeteget kell hangolni, aztán "beállnak" a húrok, de addig is gyakorlod a hangolást.

Az első klasszikus gitárom egy tenson volt. Gyakorlatilag ismeretlenként vettem, szép kidolgozás, ragasztószag. Lehet még ma is ez lenne a klasszikus gitárom, ha a nyak ragasztása nem engedi el magát.

Ezt követően vettem egy Ibanez-t. Kb. fél év után eltört a hangolókulcs műanyag része. Elméletileg cserélhető konstrukció, csak az országban senki nem tart belőle. A törés persze egy fellépés előtt történt egy nappal. Elektro-akusztikus a gitár, és jártam vele úgy, hogy a fellépés közben merült le az elem. Legutóbb pedig azzal dobta fel a hangulatot, hogy fellépés közben az előerősítő egyik potmétere kezdett kontakt hibás lenni. A bosszantó a dologban, hogy ezeket a funkcióit hétköznap nem is használom. Kérdezheted miért nem dobtam még ki. Azért mert a hangja gyönyörű és erőteljes.

Idővel rájössz, hogy a hang valójában a kezedben van. Le lehet fikázni egy 15 ezres hangszert, de 2-3 évig hű társad lehet. Ennyi idő alatt úgyis eldől, hogy akarsz-e komolyabban foglalkozni a gitározással.

Egy olyan gitár, amin az általad felsorolt hibák így sorra jönnek, az sajnos megérdemli a fikázást. Az nem jó gitár.

Más kérdés, hogy az ár miatt gyakran kényszerül kompromisszumra az ember és olyankor jobban viseli, ha gyárt hozzá egy ilyen ideológiát. :)

De egy ilyen olcsó hangszernél bizony mind a kidolgozás minősége, pontossága, mind a felhasznált anyagok és alkatrészek a leggyengébbek közt vannak, ezzel tisztában kell lenni.

Ezért olcsó, meg azért, mert nincs komoly minőségellenőrzés sem, így lehet, hogy épp kifogsz egy jobb példányt, lehet, hogy egy nagyon vacakot...

Még valami: igaz, én négy év hegedűtanulás meg ének-zenei iskola után kezdtem el egy hasonlóan olcsó Cremona klaszikuson, de azért simán hallottam, hogy hamis itt-ott és zavart is, a játékkomfortja se valami jó (magasan voltak a húrok, széles és vaskos a nyak), ez eleve megnehezíti a tanulást.

Általában nem tudok egyetérteni azzal a hozzáállással, hogy "kezdő vagy, úgyse hallod, neked jó lesz ez is".

Egy kezdő ugyanúgy megérdemli a normális hangszert, amin nem szenvedés játszani és nem bántja a fülét a hamisság.

Persze sajnos az anyagi részén általában megbukik a dolog.

Annyiban igaz, hogy ha még nem tudja, mennyire veszi ezt majd komolyan, nem biztos, hogy érdemes drágább gitárt venni. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy ha egy ilyet hamar kinő, akkor nem tudja majd jó áron eladni, kb. 30%-ot tutira bukni fog rajta.

Elnézést, hogy a saját tapasztalatomat általánosítottam, de a fülem eleinte nem volt érzékeny az apróbb intonációs hibákra. Ezt nekem tanulnom, szoknom kellett. Időbe tellett, amíg kihallottam, hogy a nyak közepén a nagyobb a húrtávolság miatt magasabban szólal meg a hang, mint kellene neki...

A diszharmóniát meg egyszerűen hamisnak tituláltam, holott tudjuk, a hangok a megfelelő magasságukban szólaltak meg. Nyilván van, aki ezzel a készséggel születik, nekem nem adatott meg.

Nyilván az lenne az ideális, ha mindenki mester hangszeren tudna tanulni, de nincsen az a fa mennyiség (tekintettel a többi szükségletre is) a Földön.

Hét évvel ezelőtt vettem a fent említett klasszikus gitárt, és a vele átélt minden nyűg és baj ellenére ugyan azt választanám.

Természetesen egy hangszernek és tulajdonosának mindig különleges a kapcsolata és ez meglehetősen szubjektív.

Nekem is van olyan gitárom, amit valami megmagyarázhatalan okból szeretek, pedig tudom, hogy műszakilag elég gagyi.

Én meg csak arra próbáltam rávilágítani, hogy objektív szempontból nézve a felsorolt hibák egy profi és jól megcsinált hangszeren azért nem forddulhatnának elő, legalábbis nem ennyi idő alatt.

Egy 15e Ft-os gitárra nem hinném, hogy objektíven szemlélve rá lehetne mondani, hogy ez jó gitár. Legfeljebb annyit, hogy az árához képest vagy a hasonló minimálárban kapható gitárokhoz képest mennyire jó.

Ettől még persze lehet szeretni és a megszokás is nagy úr, a gitárosok amúgy is általában rém konzervatívok ilyesmiben :)